A Buenos Aires-i Egyetem (UBA) kormányzótanácsa „bérveszélyhelyzetet hirdetett a kutatói, oktatói és nem oktatói személyzet minden tagjára”. Ennek oka, hogy az UBA alkalmazottainak vásárlóereje 2024 első félévében 42 százalékkal csökkent. Emiliano Yacobitti, az UBA rektorhelyettese kifejtette, hogy a helyzet „nagyon súlyos”, és hatással van az egyetemi szolgáltatások minőségére.
Az egyetem vezető testülete – amely a rektorból, a tizenhárom kar dékánjaiból, valamint a professzorok, a diplomások és a hallgatók képviselőiből áll – támogatja az oktatói és adminisztratív személyzet bérköveteléseit, és felszólítja a Javier Milei elnök vezette kormányt, hogy a lehető leggyorsabban igazítsa ki a fizetéseket.
Az 1821-ben alapított UBA az ország messze legnagyobb és legfontosabb egyeteme, amely kulturális központokat és kiadókat is működtet. Mintegy 300.000 hallgatója és 29.000 oktatója van, akik több mint 650 szakon dolgoznak. Az UBA és 72 kutatóintézete az argentin tudományos termelés közel egyharmadáért felelős, és eddig öt Nobel-díjas és 16 elnök fűződik nevéhez.
Yacobitti rektorhelyettes szerint, aki korábban (2015-19) az Unión Cívica Radical (UCR) nevű centrumpárt tagja volt a Buenos Aires-i városi parlamentben, a probléma nem csak gazdasági természetű. Hanem, hogy „az egyetem nem prioritás” a Milei-kormány számára. Ezért az UBA-nál kihirdetett bérveszélyhelyzet az ország többi szövetségi finanszírozású egyetemére is vonatkozik.
Egy rádióinterjúban Yacobitti leírta, hogy az oktatók és professzorok „nem tudnak megélni”, és külföldre költöznek, míg „az adminisztratív személyzet a megnövekedett közlekedési költségek miatt már nem tud mindennap munkába járni”. Ricardo Manetti, a filozófiai kar dékánja szerint az akadémikusan képzett UBA-alkalmazottak is először élnek a szegénységi küszöb alatt. „Költségvetési maradványokból dolgozunk, és gyakorlatilag lehetetlen” – mondja Manetti – „ilyen bizonytalan körülmények között elkezdeni a második félévet”.
Milei hivatalba lépése óta az állami egyetemek pénzügyi helyzete drámaian romlott, a költségvetés növekedése messze elmarad a havi több mint 200 százalékos inflációtól. A múlt héten az Egyetemi Oktatók Országos Szövetsége (Conadu), az Argentin Egyetemi Szövetség és az Országos Egyetemközi Tanács közös nyilatkozatot adott ki, amelyben „az összes egyetemi alkalmazott fizetésének sürgős kiigazítását”, valamint az ösztöndíjak összegének növelését követelték.
Az oktatói bérek átfogó és fenntartható kiigazításának követelése volt az egyik központi jelszava az április 23-i nagy „marcha federal unversitaria” (szövetségi egyetemi felvonulás) egyik központi jelszavának. A múlt héten Danya Tavela (UCR) parlamenti képviselő olyan törvényjavaslatot terjesztett a kongresszus elé, amely „költségvetési vészhelyzetet” hirdetne az egyetemi rendszerben. A Conadu szakszervezeti ernyőszervezet azzal fenyegetőzött, hogy az év második felében nem kezdik meg a tanítást, amíg nem születik bérmegállapodás az oktatókkal. Szeptemberre újabb országos egyetemi felvonulást is terveznek.
Írta: Stephan Hollensteiner
Forrás: Amerika21
 kormányzótanácsa „bérveszélyhelyzetet hirdetett a kutatói, oktatói és nem oktatói személyzet minden tagjára”. Ennek oka, hogy az UBA alkalmazottainak vásárlóereje 2024 első félévében 42 százalékkal csökkent.…){kind=link}