A peruiak csaknem egyharmada szegénynek számít. Ez derül ki a Nemzeti Statisztikai Intézet (INEI) múlt héten közzétett jelentéséből. A szegénységben élők aránya 2022 és 2023 között 27,5 százalékról 29 százalékra, azaz 9,8 millió emberre emelkedett. A szélsőséges szegénység ugyanebben az időszakban 0,7 százalékponttal nőtt, és a lakosság 5,7 százalékát, azaz 1,9 millió embert érint.
Az INEI meghatározása szerint az számít szegénynek, akinek nincs elég pénze egy alapvető élelmiszerkosárra és egyéb árukra vagy szolgáltatásokra – beleértve a lakhatást, a ruházkodást, az oktatást, az egészségügyet és a mobilitást -. Ennek havi költsége 2023-ban országos átlagban 446 solát (kb. 111 eurót, azaz alig 43.000 forintot) tett ki, erős regionális eltérésekkel. Egy személy akkor számít rendkívül szegénynek, ha túl kevés pénze van ahhoz, hogy a fent említett árukosárban szereplő élelmiszereket megengedhesse magának. Ennek küszöbe 251 szoli (kb. 62 euró, azaz 24.000 forint) volt.
Az andoki országban a regionális és társadalmi különbségek óriásiak. Különösen a városokban nőtt a lakosság szegény rétegének aránya, míg a vidéki területeken ez az arány némileg csökkent. Ennek ellenére a vidéki területeken a szegénység 39,8 százalékkal még mindig sokkal magasabb, mint a városokban (26,4 százalék).
Az őshonos nyelvek anyanyelvként beszélők és a gyermekek körében a szegénység továbbra is sokkal elterjedtebb, mint az országos átlag. Az előbbiek esetében a szegények aránya hét százalékponttal magasabb, mint a spanyol anyanyelvűek esetében, és a szélsőséges szegénység aránya majdnem kétszer olyan magas (9,1 százalék a 4,8 százalékhoz képest). A gyermekszegénység 43,3 százalékos a hat év alattiak és 39,3 százalékos a hat-tizenegy évesek körében. Vidéki területeken e két korcsoportban a gyermekek több mint fele szegény.
A peruiak 31,4 százalékát 2023-ban is a szegénység veszélyének veszélyeztetettnek tekintik. Bár ez 0,9 százalékponttal alacsonyabb, mint az előző évben, még mindig azt jelenti, hogy a peruiak több mint 60 százaléka vagy szegény, vagy a szegénység veszélye fenyegeti.
Különböző médiumok szerint a kormány megpróbálta megakadályozni vagy késleltetni az INEI-jelentés közzétételét. Gustavo Adrianzén miniszterelnök tagadta ezt, és felszólított arra, hogy a számadatokat „ijesztgetés nélkül” kezeljék. „Az első negyedévben 2,85 százalékos [gazdasági] növekedést értünk el, és hasonló számokat kell elérnünk a második negyedévben is. Bízunk abban, hogy ezek a [szegénységi] számok jelentősen csökkenni fognak” – mondta Adrianzén.
Dina Boluarte elnök a magas szegénységi rátáért a 2022 decemberében hatalomra kerülése ellen kirobbant tüntetéseket okolja, amelyek a biztonsági erők általi erőszakos elnyomásukkal együtt hónapokig bizonytalanságban tartották az országot.
Az Infobae hírportál ezzel szemben a gyenge gazdasági helyzetet és az elszabadult inflációt nevezi meg fő okként. Utóbbi 2023-ban 9,3 százalékon tetőzött. Az élelmiszer-infláció elérte a 16 százalékot, miközben a jövedelmek csak 4,5 százalékkal emelkedtek. Mivel az alacsony jövedelmű családok jövedelmük mintegy 40 százalékát élelmiszerre költik, őket különösen súlyosan érinti.
David Tuesta volt gazdasági és pénzügyminiszter szerint valószínűleg évtizedekbe telik majd, amíg a szegénységi ráta a koronavírus-járvány előtti szint alá csökken. „Ne hagyják magukat becsapni a politikusok. A problémánk a termelékenység folyamatos csökkenése a rossz képviselők és a rossz kormányok miatt” – mondja Tuesta.
Regionális összehasonlításban Peru eddig nem teljesített túl rosszul. Az ENSZ Latin-Amerikáért és a Karib-térségért felelős gazdasági bizottsága 2022-re 29 százalékra tette a szegénységben élő lakosság arányát.
Írta: David Keck
Forrás: Amerika21
 múlt héten közzétett jelentéséből. A szegénységben élők aránya 2022 és 2023 között 27,5 százalékról 29 százalékra,…){kind=link}