Az ENSZ 2024-es biodiverzitásról szóló konferenciáját Caliban tartják. A környezetvédelmi és éghajlati mozgalom a részvételi lehetőségek hiányát kifogásolja.
Gustavo Petro kolumbiai elnök Calit jelölte ki a biológiai sokféleségről szóló egyezmény részes feleinek 16. konferenciája helyszínéül. A döntést nagy taps fogadta az ENSZ-ben, valamint az ország kongresszusában és a trópusi város lakosságában is.
Cali a csendes-óceáni régió fővárosa, ahol több mint 200 védett terület, tizenegy nemzeti park található, amelyek 51.388 négyzetkilométernyi biológiai sokféleséget alkotnak, és 1297 állat- és 14 000 növényfajnak biztosítanak élőhelyet.
A Környezetvédelmi Minisztérium kreatív csapata a távoli Mavecure-hegységben honos Inírida-virágot mintázó logót tervezett. Susana Muhamad környezetvédelmi miniszter szerint a logó tükrözi a növény- és állatvilág ábrázolását, valamint a nap jelentőségét az őslakosok kozmogóniájában és a Chiribiquete-hegység piktogramjaiban. A 36 színes szirom az ENSZ 23 biodiverzitási célját és Kolumbia 13 védett régióját szimbolizálja.
A virág a béke, a megbékélés, az érzelmek és az öröm kifejezésére is szolgál. „Ezzel a képpel egyedülálló üzenetet küldünk az országunkba a COP16-ra látogató embereknek” – mondta a miniszter: „De ez egyben a kolumbiaiakat is összehozza, mert a COP16 az embereké”.
A logó éppoly szimbolikus töltetű, mint amennyire a csúcstalálkozót övező várakozások táplálják. A kolumbiai média és a hivatalos adatok szerint legalább 12.000 embert várnak a találkozóra. Ez a csúcstalálkozó nagy ígéretet jelent a turizmus, a helyi kereskedelem, a vendéglátás számára, és sokan reménykednek a munkahelyekben és a támogatásokból származó pénzben Caliban és a régióban.
Az eseményt politikailag is felhasználják a „nemzetépítésre”. Petro elnök a Cali kinevezéséről tartott sajtótájékoztatón azt mondta: „Ez egy olyan esemény, amely nemzetként egyesít minket, és megmutatja a világnak Kolumbia biológiai sokszínűségét és kulturális erejét”. Luis Gilberto Murillo külügyminiszter is csatlakozott ehhez az érzéshez: „Még soha ennyi államfő, külügyminiszter, környezetvédelmi miniszter és közösségi képviselő nem volt jelen, mert ez lesz a nép, az alulról jövő COP”. Majd így folytatta: „De ez az a COP is, amely egyesíti az országot. Ez egy nemzeti esemény”.
Ami az ország afro, raizal, palenquero és őslakos közösségeinek részvételét illeti a COP16-on, a Környezetvédelmi és Fenntartható Fejlődési Minisztérium kijelentette, hogy „a COP16 Kolumbiában az ország összes közösségének csúcstalálkozója lesz”. Már márciusban szerveztek találkozókat a lakossággal, de a környezetvédelmi és klímamozgalom panaszkodott, hogy ezek még nem tettek lehetővé valódi részvételt.
Ahogy világszerte, úgy Kolumbiában is egyre több kritika éri ezt a konferenciát. Egyrészt arról folyik a vita, hogy a COP-on kötött megállapodásokat és kötelezettségvállalásokat nem teljesítik vagy nem tartják be. Egyre több olyan hang hallatszik, amely az események koherenciáját kritizálja. Andrés Santiago Arroyave környezetvédelmi aktivista például a La Silla Vacia című lapban megjelent cikkében arról ír, hogy a legutóbbi COP28-at az Egyesült Arab Emírségekben, a világ egyik legnagyobb olajtermelőjében tartották. Emlékeztet arra is, hogy a COP27-en a hivatalos szponzor a Coca-Cola Company volt, a világ legnagyobb műanyaggyártója, a tengerek és óceánok fő szennyezője.
A környezetvédő szervezetek első alulról szerveződő találkozóin Caliban és a csendes-óceáni térségben is egyre több kritikus hang szólal meg: Cali és Valle de Cauca megye szilárdan a cukornádtermesztés kezében van, amely a biológiai sokféleség legnagyobb pusztítója a régióban. Kolumbiában a cukornád ültetvényeket még mindig a betakarítás előtti napon gyújtják fel, ami megkönnyíti a betakarító munkások munkáját. Az elégetett hamu azonban egész földterületeket borít el, és kilométereken keresztül áramlik tovább. A finom porszennyezés drámai számú tüdőbetegséget okoz.
Az égetést sok országban már évek óta betiltották. A gyomok és nedves levelek biomasszája az égetés során megsemmisül, és nem használható fel energiatermelésre vagy más célokra.
Cali hivatalban lévő polgármesterének és így a COP16 házigazdájának, Alejandro Edernek a családja az egyik legnagyobb cukornádgyártó vállalat, az Ingenios Manuelita S.A. alapítója és tulajdonosa.
A Gorgona-szigeten található amerikai katonai bázissal kapcsolatos kritikák is újra hangot kaptak. Kolumbia engedélyezni akarja, hogy az USA haditengerészeti támaszpontot építsen, amely tömegesen megzavarná a púpos bálnák vándorlását. Ez a vita csak egy a sok vita közül a Csendes-óceánon, az ország egyik leggazdagabb biológiai sokféleségű, de egyben legelhanyagoltabb, legszegényebb és fegyveres konfliktusok által leginkább sújtott régiójában.
Végül, de nem utolsósorban Kolumbia még mindig az egyik legveszélyesebb ország a világon a környezetvédelmi és klímaaktivisták számára. A Petro elnök vezette új kormány és az afro és környezetvédelmi aktivista Francia Marquéz alelnöki tisztsége ellenére a fejlődés lassú.
A csúcstalálkozóra október 21. és 2024. november 1. között kerül sor.
Írta: Ani Dießelmann
Forrás: Amerika21
