A haiti helyzet kezd kiéleződni. Miközben az USA-barát, választásokkal nem legitimált Ariel Henry miniszterelnök Puerto Ricóban ragadt, a lakosság többsége elutasítja az amerikai kormány kezdeményezésére tervezett „átmeneti elnöki tanácsot”. Mivel Kenya is fenntartásait fejezi ki az ország által vezetett intervenciós erő bevetésével kapcsolatban, az Egyesült Államok azt fontolgatja, hogy saját csapatokat küld a karibi államba – jelentette szerdán a Gazette Haiti című internetes portál.
Ez azonban aligha békítené meg a helyzetet, épp ellenkezőleg. A megszállóknak „a gettókban és a munkásnegyedekben élő dühös emberekkel” kellene szembenézniük, akiknek „nincs vesztenivalójuk, és készek harcolni és meghalni a hazájukért” – figyelmeztetett Jimmy „Barbecue” Chérizier. Az egykori elitrendőrt a nyugati média a haiti erőszak egyik fő felelőseként állítja be, de magát forradalmárnak tartja.
Chérizier színes személyisége és sikerei egy olyan ország termékei, amely Jemima Pierre haiti akadémikus szerint 20 éve megszállás alatt áll, és a „neokolonializmus laboratóriumává” vált. Haiti független államként való kétszázadik évfordulójának évében a külföldi hatalmak 2004-ben eltörölték Haiti függetlenségét – írja a Haïti Liberté című folyóiratban kedden megjelent cikkében. Egy évvel korábban az USA, Franciaország és Kanada úgy döntött, hogy megdönti a választott kormányt. „2004. február 29-én Jean-Bertrand Aristide elnököt amerikai tengerészgyalogosok elrabolták és egy afrikai katonai bázisra vitték. Ugyanezen a napon George W. Bush bejelentette, hogy fegyveres erőket küld Haitire, és estére 2000 amerikai, francia és kanadai katonát vezényeltek ki.”
Azóta az ország egyre mélyebbre süllyedt a káoszba a különböző USA-barát bábkormányok alatt – állítja a Brit Columbia Egyetem professzora. Az egyik ilyen báb volt az USA által beiktatott Henry miniszterelnök, aki Washington és az IMF nyomására megszüntette az üzemanyag-támogatásokat, és még mélyebb szegénységbe taszította a haiti népet. A növekvő nélkülözés és az USA-ból százezrével behozott fegyverek kedvezett a súlyosan felfegyverzett bandák kialakulásának, amelyek végül átvették az irányítást a főváros, Port-au-Prince és az ország más részei felett.
Az egyik leghatalmasabb bandavezérként Chérizier 2022 őszén fegyveres blokádot szervezett egy üzemanyagraktár ellen, ami súlyos üzemanyaghiányhoz vezetett. Az akció célját – Henry lemondását – azonban nem érte el. Miközben Chérizier bandáját atrocitásokkal vádolják, ő egyfajta karibi Robin Hood-nak tekinti magát, aki támogatja a szegényeket és rászorulókat. A magát szabadkőművesnek valló férfi a haiti forradalmárra, Jean-Jacques Dessalinesre (1758-1806) utal, aki 1804-ben függetlenségre vezette az egykori francia gyarmatot. Chérizier elárulta Jon Lee Anderson amerikai újságírónak, hogy nem volt marxista, de csodálta Che Guevarát és Fidel Castrót: „Nem azért szeretem őket, mert kommunisták voltak, hanem olyan emberek, akik látták, hogy a lakosság többsége számára nem jók a körülmények, és azért küzdöttek, hogy ez megváltozzon”.
Most, hogy Henry lemondását sikerült elérni, „a harcunk új szakaszba lép, hogy megdöntsük az egész rendszert, amelyet az emberek öt százaléka alkot, akik az ország vagyonának 95 százalékát ellenőrzik” – jelentette ki Chérizier az Al-Dzsazírának. A Haïti Liberté keddi jelentése szerint támogatná a baloldali szociáldemokrata ellenzéki politikus, Jean-Charles Moïse és a jobboldali exputschista Guy Philippe közötti esetleges koalíciót. Mindkét politikus elutasítja az USA által támogatott „elnöki tanácsot” és a katonai beavatkozást. „Ha külföldi csapatok támogatásával megpróbálják átvenni a hatalmat, az utolsó csepp vérünkig harcolni fogunk” – mondta Chérizier a Haïti Liberté-nek. Ugyanakkor kétségek is felmerülnek a forradalmárrá válásával kapcsolatban. „Che-től csak a barett maradt meg neki” – jegyezte meg szkeptikusan a Resumen Latinoamericano című argentin online portál.
Írta: Volker Hermsdorf
Forrás: JungeWelt
