Bernardo Arévalo guatemalai elnök a héten több európai országba is ellátogatott. Utazása kezdetén részt vett a müncheni biztonsági konferencián (MSC). A programban számos találkozó szerepelt kormányfőkkel, üzleti képviselőkkel, valamint az ENSZ és az Európai Unió képviselőivel.
Arévalo Párizsban találkozott Emmanuel Macron francia államfővel. A találkozó „nagyon kollegiális” volt. Párizsban további találkozókra került sor az UNESCO-val és a legnagyobb francia munkaadói szervezettel, a Medef-fel. Arévalo „meghívást intézett a Medefhez, hogy fektessen be, például a fővárosban tervezett metróba és a kikötőkbe”.
Genfben az államfő találkozott Volker Türkkel, az ENSZ emberi jogi biztosával és Filippo Grandival, a menekültekért felelős biztossal. Türkkel „az emberi jogok garantálását és megerősítését szolgáló mechanizmusokról” tárgyaltak. Arévalo Grandival „az együttműködés új formáiról beszélt, amelyek fontosak Guatemala mint a migránsok, menekültek és menedékkérők tranzitországa számára”.
Arévalo ezután találkozott Thomas Bachal, az Olimpiai Bizottság (NOB) elnökével. Guatemalát 2022 októbere óta felfüggesztették „a NOB szabályainak megsértése” miatt. Bach megígérte, hogy „gyorsan dolgozik a felfüggesztés feloldásán”.
A kormányfő Brüsszelben többek között Josep Borrel uniós külügyi vezetővel is találkozott. Utóbbi megerősítette az összesen 54 millió dollár értékű beruházásokat „a peténi önkormányzati projektekbe”. Az északi megye ritkán lakott és kevéssé fejlett infrastruktúrával rendelkezik. Borrel és Arévalo bejelentették egy memorandum aláírását, amely kifejezi „a kapcsolataink megerősítésére irányuló szilárd akaratot”. Az EU és Guatemala „nyílt és strukturált párbeszédet fog kialakítani”. Arévalo Belgiumban Európában élő guatemalaiakkal is találkozott.
Az út végén Arévalo találkozott többek között VI. Fülöp spanyol királlyal és Pedro Sánchez miniszterelnökkel.
Sánchez biztosította Arévalót „Spanyolország teljes elkötelezettségéről az ország demokráciája mellett”, miután „a guatemalai elnökség átvételéhez le kellett küzdenie a problémákat”. Mindketten egyetértettek abban, hogy a kétoldalú kapcsolatok „kiválóak”. Sánchez annak a kívánságának adott hangot, hogy Spanyolország maradjon a legfontosabb európai befektető Guatemalában, és erősítse meg gazdasági jelenlétét.
Útja kezdetén Arévalo részt vett a müncheni biztonsági konferencián (MSC). A kormánydelegáció programjában szerepelt a korrupció elleni küzdelemmel és a migrációval foglalkozó munkacsoportokban való részvétel.
A konferencia margóján találkozott Olaf Scholz német kancellárral. Arévalo megköszönte neki „a guatemalai demokratikus intézmények megmentésében nyújtott segítségét”. Mindkét államfő hangsúlyozta továbbá, hogy „a biztonság és a nemzetközi együttműködés területén erősíteni kívánják a kapcsolatokat”.
Képalá: Arévalo Herzoggal a müncheni Siko alkalmából rendezett találkozón.
Az elnök találkozott Volodimir Zelenszkij ukrán államfővel és Isaac Herzog
izraeli elnökkel is.
Zelenszkij köszönetet mondott Guatemalának „az orosz agresszió első napjai óta Ukrajnának nyújtott fáradhatatlan támogatásáért”, és a két ország közötti „kapcsolatok elmélyítése” mellett beszélt. Megköszönte továbbá Guatemalának a „nemzetbiztonsági és külpolitikai tanácsadók találkozóján való részvételét az ukrán békeformula végrehajtásáról”, és meghívta Arévalót az „első ukrajnai globális békecsúcsra” az államfők szintjén.
A Herzoggal való találkozón Arévalo „megerősítette pacifista álláspontját, valamint fenntartás nélküli támogatását és szolidaritását ebben a nehéz időszakban”. A találkozó „gyümölcsöző” volt, „olyan párbeszéd, amely erősíti a nemzetek közötti kapcsolatokat, hogy hidakat építsen a jólét és a barátság jövője felé” – jelentette a külügyminisztérium az X-en.
Mindkét találkozó kritikákat is kiváltott Guatemalában. Lucrecia Yen újságíró és író elmondta, hogy „sok vita volt az országban Alejandro Giammattei korábbi elnök ukrajnai látogatása miatt, és most Arévalo folytatja ezt”. Guatemala azonban csak úgy érhet el „előrelépést”, ha kritikusan viszonyul „az amerikai imperializmushoz és a nyugati államközösséghez”.
Ollantay Itzamná újságíró így kommentálta a Herzoggal való találkozót az X-en: „Guatemala két népirtást is átélt, most Arévalo támogatja a gázai népirtást”.
Izrael és Guatemala már 1948-ban diplomáciai kapcsolatot létesített. 2018-ban Guatemala egyike lett annak a hét országnak világszerte, amely követte az Egyesült Államok példáját Donald Trump alatt, és áthelyezte izraeli nagykövetségét Tel-Avivból Jeruzsálembe. Ezt az arab világban sértésnek tekintik: 2017-ben az iszlám államok rendkívüli találkozója Kelet-Jeruzsálemet ismerte el Palesztina fővárosának. A palesztinok számára Kelet-Jeruzsálem, egyes szervezetek szerint pedig egész Jeruzsálem Palesztina állam fővárosa.
A választási kampány során Arévalo azt ígérte, hogy a nagykövetséget visszaköltözteti Tel-Avivba. A kormány hivatalba lépése óta nem tettek ilyen irányú nyilvános nyilatkozatokat.
Arévalo beiktatásakor Jonathan Peled izraeli diplomata bejelentette, hogy idén március 4-én szabadkereskedelmi megállapodás lép életbe Izrael és Guatemala között.
A La Hora című napilap január 28-án megjelent cikkében felszólította Arévalót, hogy „függessze fel” a megállapodást. Arévalónak „meg kell mutatnia a különbséget a neoliberálisokkal”, és „meg kell szakítania a diplomáciai kapcsolatokat Izraellel” is. A polgárháború alatt Izrael „tanácsadókkal, fegyverekkel és hadianyaggal támogatta a népirtó guatemalai rezsimeket”.
Írta: Thorben Austen
Forrás: Amerika21
. A programban számos találkozó szerepelt kormányfőkkel, üzleti képviselőkkel, valamint az…){kind=link}