Egyre több politikai szereplő követeli az új választást, miközben Ariel Henry miniszterelnök tartja magát a hivatalában. Haiti fővárosában és más városokban ismét politikai tüntetések voltak, amelyek egyre szervezettebbé válnak. A tüntetők elnökválasztást, Ariel Henry miniszterelnök lemondását követelik, aki Jovenel Moïse 2021-ben történt meggyilkolását követően ténylegesen kormányozza az országot, valamint intézkedéseket követelnek az elszabadult bűnözés elleni küzdelem érdekében, amely már több ezer ember kitelepítéséhez vezetett.
A háromnapos mozgósítás során a felgyülemlett elégedetlenség tömeges és néha erőszakos tüntetésekben tört ki. Kormányzati épületeket rohamoztak meg, utakat zártak le, és több embert megöltek.
Eközben a nemzetközi rendőri erők bevetése nem halad.
Még 2023 októberében az ENSZ Biztonsági Tanácsa – Kína és Oroszország tartózkodása mellett – úgy döntött, hogy egy nemzetközi rendőri missziót küld Kenya vezetésével a biztonsági helyzet javítására. A haiti külügyminiszter üdvözölte a döntést, amelyet a lakosság és a civil szervezetek masszív elutasítással fogadtak.
A kenyai vezetésű külföldi rendőri erők bevetése egyelőre megkérdőjeleződött, mert a kelet-afrikai ország legfelsőbb bírósága alkotmányellenesnek minősítette a bevetést. Az alkotmány szerint külföldi bevetés csak akkor lehetséges, ha kétoldalú megállapodás van Kenya és a fogadó ország között.
Kenya és Haiti kormánya jelenleg sietve pótolja ezt a hiányosságot. Február 12. és 14. között mindkét ország küldöttsége Washingtonba látogatott, és egy napot szenteltek a szükséges kétoldalú egyetértési megállapodásnak. A találkozó a misszió működési koncepciójának, a logisztikának, az ellenőrzésnek és az emberi jogi kérdéseknek a megvitatására is szolgált.
Az Egyesült Államok politikai ügyekért felelős államtitkára, Victoria Nuland zárta le a vonatkozó megbeszéléseket. A haiti kormány sajtóközleménye szerint a résztvevők határidőt szabtak a kenyai rendőri erők érkezésére, hogy „segítsék a Haiti Nemzeti Rendőrséget a biztonság helyreállításában Haitin”.
Haitin egyre több politikai szereplő utasítja el a miniszterelnök hivatalban maradását, akit felelősnek tartanak a bandák által elkövetett erőszak és a bizonytalanság növekedéséért, valamint az elszegényedésért és a széles körű éhezésért.
A tiltakozó napok után Henry egy intejújában megismételte álláspontját, miszerint a választások előtt először a biztonságot kell helyreállítani az országban. Mandátuma, amelyet 2021-ben, elődje választások nélküli meggyilkolása után vállalt el, szerdán járt le a politikai pártok, civil szervezetek és magáncégek képviselőivel 2022 decemberében aláírt, nemzetközi védnökség alatt létrejött megállapodás értelmében. Henry tízperces beszédében nem említette ezt a megállapodást.
Az elnökgyilkosság hátterét még nem sikerült tisztázni, bár az elkövetőket és néhány kitervelőt már azonosították és elítélték. Miamiban az amerikai kábítószer-ellenes hatóság (DEA) egy volt ügynökét életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték a merényletben való részvétele miatt. Közvetlenül a gyilkosság után Henry azzal az ígérettel vette át a kormányrudat, hogy két éven belül elnökválasztást tartanak.
Az ország nagy része kormányozhatatlanná vált a burjánzó bandabűnözés miatt. A főként az USA-ból becsempészett fegyverekkel felszerelt, erősen felfegyverzett csoportok egész városrészeket vettek át és terjeszkednek. 2023 decemberében 310.000 embernek kellett elhagynia otthonát, és azóta is a túlélésért küzdenek. Hiányzik az élelmiszer, az ivóvíz és a higiéniai létesítmények, amit csak részben tudnak enyhíteni a segélyszállítmányok.
Az ENSZ békefenntartóinak 2004 és 2017 közötti telepítése katasztrofális eredménnyel járt. Az ENSZ-nek be kellett ismernie, hogy a beavatkozó erők közösen követtek el nemi erőszakot, és egy tömeges kolerajárványt, amelyben mintegy 600.000 ember betegedett meg, nepáli kék sisakos katonák okoztak. A misszió nem hozott sikereket, hanem tömeges elutasítást hagyott maga után a lakosság körében, és 13 év után megszüntették.
Írta: Michael Roth
Forrás: Amerika21
