Egy évvel ezelőtt a megbuktatott Bolsonaro elnök támogatói megrohamozták a brazil kongresszust. Azóta az események politikai és jogi kivizsgálása előrehaladt – de a kérdések továbbra is megválaszolatlanok.
Ablakokat törtek be, bútorokat és műalkotásokat törtek össze, szőnyegekre vizeltek, rendőröket és újságírókat vertek, tüzeket gyújtottak – és úgy néztek ki, mint a futballhuligánok. A megbuktatott elnök, Jair Messias Bolsonaro hívei már régóta a brazil válogatott sárga mezét tették azonosító jelükké, és nyolc nappal azután, hogy utódja, Lula da Silva hivatalba lépett, az úgynevezett bolsonaristák tavaly január 8-án megrohamozták a brazíliai hatalom központját.
Az ezt követő napokban a biztonsági erők letartóztatták a puccskísérlet mintegy 1.500 résztvevőjét, köztük volt minisztereket és magas rangú kormánytisztviselőket. Hónapokkal később egy parlamenti vizsgálóbizottság megállapította, hogy valóban puccskísérletről van szó, és megnevezte a fő felelősöket: „Köztudott, hogy soha nem szimpatizált a köztársasági és demokratikus elvekkel” – mondta Eliziane Gama szenátor a zárójelentés októberi bemutatásakor. Bolsonaro hivatali idejének első napjától kezdve támadta az állami intézményeket, „különösen azokat, amelyek bármilyen módon a hatalomra törésének útjában álltak”.
A „vandalizmus” – ahogy Lula da Silva hivatalban lévő elnök nevezte az eseményeket – politikai felértékelődése viszonylag gyorsan lezajlott. Ez nem vonatkozik a társadalmi háttérre, amely oda vezetett – mondja Guilherme Casarőes politológus, a neves Rio de Janeiró-i Getulio Vargas Alapítvány agytrösztjének munkatársa. Szerinte a puccskísérlet egy hosszú fejlődés csúcspontja volt. „Egyesek ennek a fejlődésnek a kezdetét Bolsonaro hivatalba lépésével teszik egyenlővé, mások azzal a kísérletével, hogy kétségbe vonja az elektronikus szavazóurnák legitimitását.”
Az azonban még nem világos, hogy mely személyek vagy csoportok próbálják hosszú távon aláásni a demokráciát Brazíliában. Casarőes a Bolsonaro korábbi tanácsadói és magas rangú biztonsági tisztviselők elleni vizsgálatokra utal. Egyes regionális kormányzók szerepe szintén nem tisztázott még.
A keresztény nacionalizmus,
mint hajtóerő
A brazíliai képek azonnal a két évvel korábbi washingtoni Capitolium megrohamozásának képeire emlékeztettek. Casarőes szerint az érintett szereplők világnézete is hasonló: „Amit bolsonarizmusnak nevezünk, az valójában nagyon különböző csoportok szövetsége, ideológia és cselekvési módszerek szempontjából nagyon heterogén szövetség.” Nehéz kategorizálni a Brazíliában aktív egyéb szélsőséges mozgalmakat, például a neonácikat vagy a fehér fajgyűlölőket. Ő maga „keresztény szupremácizmusról” beszél. A vallás a brazil nemzetiséghez való tartozás feltételeként való felfogása tartja össze a Bolsonaro mozgalmat. Casarőes szerint, aki a 2020-ban alapított Observatório da Extrema Direita, a szélsőjobboldali mozgalmak megfigyelőközpontjának is tagja, a brazíliai fejlődés szorosan összefügg Donald Trump volt amerikai elnök sikerével, de a mögötte álló emberek kapcsolatban állnak az argentin, chilei és spanyolországi szélsőségesekkel is. Casarőes szerint Németországban is vannak személyes kapcsolatok ehhez a miliőhöz Sven von Storch, az AfD parlamenti képviselőjének, Beatrix von Storchnak a férje révén, aki „kapcsolatban áll ezzel az ultrakatolikus, ultrakeresztény, szélsőjobboldali tendenciákkal rendelkező mozgalommal”.
Bolsonaro továbbra is
a tartalékosok padján marad
Brazíliában ez a mozgalom még mindig erős. Van azonban egy jelentős különbség az USA-ban kialakult helyzethez képest: Trumppal ellentétben Bolsonaro nem térhet vissza egyhamar. Júniusban a brazil legfelsőbb választási bíróság nyolc évre visszavonta az indulási jogát. Egy évvel a sikertelen puccskísérlet után 30 ítéletben akár 17 év börtönbüntetést is kiszabtak, és decemberben most indult 29 további per. A mai évfordulón Lula da Silva hivatalban lévő elnök 500 meghívott politikai és társadalmi vendéggel együtt Brazíliában a „demokrácia napjaként” akarja bevezetni január 8-át a politikai naptárba, és Brazília-szerte tüntetéseket várnak a demokráciáért. Ugyanakkor szélsőjobboldali körök is megpróbálnak mozgósítani. A kormány képviselői azonban nyugodtak maradnak: a biztonsági szolgálatok figyelik a hálózatokat, hogy elkerüljék a meglepetéseket – mondta Tadeu Alencar közbiztonsági államtitkár.
Írta: Kai Laufen
Forrás: Tagesschau
