Petro elnök támogatja, hogy Palesztina teljes jogú ENSZ-tag lehessen. Üdvözli a Netanjahu elleni jogi lépéseket a nemzetközi bíróságok előtt. A globális „kiirtás kultúrája” egyre nagyobb méreteket ölt.
Gustavo Petro kolumbiai elnök újabb jelét adta a gázai áldozatokkal való szolidaritásnak. Kolumbia nem vásárol többé fegyvereket azoktól az országoktól, amelyek a közel-keleti konfliktusban a tűzszünet mellett szóló ENSZ-határozat ellen szavaztak vagy tartózkodtak – jelentette be Petro az X-en (korábban Twitter).
Németország, Nagy-Britannia és Kanada azon tizenegy fegyvert gyártó ország között van, amelyek tartózkodtak a szavazástól. Az Egyesült Államok, Izrael és Ausztria azon négy fegyverexportőr ország közé tartozik, amelyek az ENSZ-határozat ellen szavaztak. Mint ismert, 120 állam szavazott a tűzszünet mellett, 14 ellene, 45 pedig tartózkodott.
Petro bejelentését abból az alkalomból tette, hogy az izraeli fegyveres erők három kórházat bombáztak a Gázai övezetben. A kolumbiai államfő azt is bejelentette, hogy Kolumbia javasolni fogja az ENSZ-nek, hogy Palesztinát vegyék fel e nemzetközi államszervezet teljes jogú tagjává.
Petro „mészárlásnak” és „háborús bűncselekménynek” minősítette az Al Shifa kórház bombázását. „A demokratikus és haladó országoknak harcolniuk kell a nemzetközi humanitárius jog megőrzéséért, hogy megakadályozzák a barbárság terjedését a világban” – mondta a dél-amerikai elnök.
Az Egyesült Államok és Európa kormányai „nem mondhatják a világnak”, hogy az izraeli kormány „elkövethet emberiség elleni bűncselekményeket csak azért, mert pénzügyi szövetséges” – folytatta kritikáját Petro. Felszólította „a déli országokat”, hogy „egyesüljenek, hogy embargót vezessenek be a fegyvervásárlásra minden olyan országtól, amely támogatja ezt a népirtást”.
A Petro-kormány támogatja Algéria kezdeményezését is, hogy Izrael Palesztina ellen elkövetett állítólagos háborús bűnei nemzetközi bíróság elé kerüljenek. „A Kolumbiai Köztársaság csatlakozik az Algériai Köztársaság által a Nemzetközi Büntetőbíróság előtt Benjamin Netanjahu ellen a palesztin lakosság gyermekeinek és polgári lakosainak lemészárlása miatt háborús bűnök miatt benyújtott keresethez” – jelentette be Petro.
A venezuelai könyvvásáron Petro „csecsemők lemészárlásával” vádolta Izraelt. „A nemzetközi jog, a legerősebbek jogának bukásának vagyunk tanúi”. A háborúk, a nemzetközi tétlenség az éghajlati válsággal szemben, a halálos kábítószerek, például a fentanil terjedése, mindezek a globális „kiirtás kultúrájához” vezetnek.
Az Ázsiai-csendes-óceáni Gazdasági Közösség (Apec) San Franciscóban tartott csúcstalálkozóján, amelyre Kolumbia is meghívást kapott, Petro szintén aggodalmának adott hangot az „élet kudarca” miatt szerte a világon. A csendes-óceáni államok, köztük az Egyesült Államok, Kína, Japán és Oroszország államfőihez intézett beszédében elítélte „a nemzetközi jog nélküli világot” és „az egyre súlyosbodó éghajlati válság kilátását, amely emberek tízmillióit kényszeríti majd arra, hogy elmeneküljenek otthonukból”.
„Azok, akik engedélyezik a háborút és a barbárságot, szintén ott ülnek ennél az asztalnál” – mondta Petro. Az Apec-csúcstalálkozó központi témája, az éghajlati válság kapcsán a kolumbiai elnök az éghajlatváltozás elleni küzdelem érdekében a háborúk beszüntetésére szólított fel.
Nem ez az első alkalom, hogy nemzetközi fórumokon hangsúlyozza a háború és az éghajlati válság közötti kapcsolatot. „Az első pont, amelyet vitára szeretnék bocsátani, hogy véget kell vetnünk a háborúknak, ha éghajlatbarátabbá akarjuk tenni gazdaságainkat” – mondta.
Petro felvetette a kérdést: „Hogyan tervezhetnénk globálisan az éghajlati igazságosságot, ha az emberiség idejét, energiáját és erőforrásait háborúra fordítja?”
Miután az izraeli kormány bejelentette, hogy fogolycserét és tűzszünetet kötött a palesztin Hamásszal, Petro megjegyezte: „A remény fénye a világban”.
Írta: Hans Weber
Forrás: Amerika21
