III. Károly király kedden a Nemzetközösség vezetőihez intézett beszédében nem kért hivatalos bocsánatot Nagy-Britannia transzatlanti rabszolga-kereskedelemben betöltött szerepéért. Kijelentette azonban, hogy ez a „történelem szégyenteljes fejezete” szívét borzalommal, lelkét pedig mély személyes szomorúsággal töltötte el. A Buckingham-palota korábban bejelentette, hogy a király „rendíthetetlen őszinteséggel” és „őszinte sajnálattal” fog foglalkozni a rabszolga-kereskedelem folyamatos következményeivel.
A beszédet a Nemzetközösségi csúcstalálkozón mondták el, amelyet november 1. és 4. között tartottak St. John’sban, Antigua és Barbuda fővárosában. Az 56 tagállam állam- és kormányfői ott találkoznak. A Nemzetközösség országai túlnyomórészt volt brit gyarmatok szövetsége. Ez az 56 ország összesen körülbelül 2,7 milliárd lakossal rendelkezik, és III. Károly király a Nemzetközösség hivatalos feje.
A karibi országok egyre inkább a jóvátétel követelésére összpontosítanak. Az emlékezésen, az emlékműveken és a megbánás kifejezésén túl a figyelem egyre inkább a kártérítésre, a történelmi felelősségre, valamint a rabszolgaság ma is érezhető gazdasági és társadalmi következményeire irányul.
Nagy-Britanniában is újraéledt a vita a bocsánatkérésről. Andy Burnham miniszterelnök (Munkáspárt) pénteken a Guardiannek adott véleménycikkében kijelentette, hogy nyitott az Egyesült Királyság hivatalos bocsánatkérésére. Ez eltérést jelentett a brit kormány korábbi álláspontjától, amely sem hivatalosan nem kért bocsánatot a rabszolgaságért, sem jóvátételt nem ajánlott fel. Burnham a transzatlanti rabszolga-kereskedelmet „brutális és barbár jogsértésnek” nevezte, és felszólította Nagy-Britanniát, hogy nézzen szembe a múltjával.
Kemi Badenoch, a konzervatív ellenzék vezetője elutasította a bocsánatkérésre irányuló felhívásokat. A „bocsánatkérésekről szóló végtelen viták” elvonják a figyelmet a jelenlegi problémákról – mondta a BBC-nek. A Nemzetközösségnek a jövőbe kellene tekintenie ahelyett, hogy folyamatosan a múlton rágódna.
Mielőtt III. Károly beszéde elkezdődött volna, egy kis csoport tüntető gyűlt össze a helyszín előtt. Transzparenseiken ez állt: „Ismerjék el a kárt. Kötelezzék el magukat a jóvátétel mellett” és „Ha azt mondják, hogy bocsánatot kérnek, akkor kérjenek bocsánatot. Jóvátétel most!” Köztük volt Shana Michelle Antiguáról és Barbudáról. „Technikailag szabadok vagyunk, de mentálisan sokan nem” – mondta a sajtónak. Véleménye szerint a gyarmatosítás hatásai még mindig nyilvánvalóak abban, ahogyan az emberek a bőrszínükről, a hajukról és önmagukról beszélnek. A brit kormánynak el kell ismernie a történelmi igazságtalanságot, és vállalnia kell a felelősséget. A bocsánatkérés, mondta, csak az első lépés a jóvátétel felé.
A brit kormány hangsúlyozza, hogy bár elismeri a transzatlanti rabszolga-kereskedelem kegyetlen természetét, elutasítja a jóvátétel kifizetését. A Buckingham-palota kijelentette, hogy a hivatalos bocsánatkéréssel kapcsolatos döntések a kormány, nem pedig a király hatáskörébe tartoznak. Ezért III. Károly nem fog nyilatkozni a kormány hatáskörébe tartozó politikai kérdésekről.
Antigua és Barbuda miniszterelnöke, Gaston Browne országa függetlenségének napjára mondott beszédében hangsúlyozta, hogy a rabszolgaság története fájdalmas, és következményei az idő múlásával sem halványultak. A jóvátétel iránti igény ezért komoly, érzékeny és hosszú távú nemzetközi párbeszédet érdemel. Kormánya többek között ilyen párbeszédet folytat Nagy-Britanniával és más Nemzetközösségi országokkal folytatott kétoldalú tárgyalások révén.
2026 júliusában a Karibi Közösség (CARICOM) állam- és kormányfői elfogadták a 2014-es tízpontos jóvátételi terv felülvizsgált változatát, amelynek célja, hogy alapul szolgáljon a volt gyarmati hatalmakkal folytatott tárgyalásokhoz (a miamerikank.hu beszámolt erről). Ez többek között hivatalos bocsánatkérést, intézkedéseket az egészségügyi és oktatási szektorban, az őslakos közösségek támogatását és pénzügyi kártérítést tartalmaz.
Írta: Melisa Peimann
Forrás: Amerika21
