Costa Rica október 14-én megnyitja a szervezett bűnözés elleni küzdelemre szolgáló szigorított biztonsági központot (CACCO), egy 5.100 fogvatartott befogadására alkalmas óriásbörtönt. A projekt ihletét a terrorizmus elleni szigorított biztonsági börtön (CECOT) adta, egy olyan óriásbörtön, amelyet Nayib Bukele elnök kormányzása alatt építettek El Salvadorban. A projekt célja, hogy megerősítse Costa Rica válaszát a szervezett bűnözésre, és a két ország közötti biztonságpolitikai együttműködés keretében valósul meg.
El Salvador igyekszik biztonsági modelljét más országokba is exportálni. Ez a modell a kemény kézre épülő intézkedéseken, hatalmas börtönkomplexumokon és egy olyan rendkívüli állapoton alapul, amely lehetővé teszi a biztonsági erők hatáskörének kiterjesztését. 2025 decemberében Bukele és az akkori Costa ricai elnök, Rodrigo Chaves „történelmi szövetséget” kötöttek a szervezett bűnözés ellen. Costa Rica ezzel az elsők között volt, akik konkrétan átvették a salvadori börtönmodellt.
A megközelítés más latin-amerikai országokra is hatással volt. A Cecot börtön 2023-as megnyitása óta a régióban több mint 15 óriásbörtön-projektet javasoltak. A kezdeményezések vagy javaslatok olyan országokat érintenek, mint Guatemala, Honduras és Costa Rica, valamint Panama, Kolumbia, Ecuador, Peru, Chile, Paraguay és Argentína. Kolumbiában például Medellínben egy több mint 1.300 fő befogadására alkalmas, a salvadori börtön mintájára épülő börtönt építenek, míg Honduras a Bukele-féle megközelítést követő büntetés-végrehajtási intézkedéseket fogadott el.
Az el-salvadori biztonsági modell és a koncepció exportja szintén bírálat tárgyát képezi. Az Amerika-közi Emberi Jogi Bizottság (CIDH) dokumentálta az illegális és önkényes letartóztatásokra, kínzásra, fogva tartás közben bekövetkezett halálesetekre, embertelen fogva tartási körülményekre, valamint a rendes eljáráshoz való jog megsértésére vonatkozó vádakat az el-salvadori rendkívüli állapot idején. Az Amnesty International is rámutatott a tömeges, önkényes letartóztatások, a kínzás, az erőszakos eltűnések és a fogva tartás alatt bekövetkezett halálesetek mintáira, és figyelmeztetett a jogállamiság gyengülésére.
A kritika a büntetések szigorítására is irányult. 2026 áprilisában El Salvadorban hatályba lépett egy reform, amely lehetővé teszi, hogy bizonyos súlyos bűncselekmények esetén tizenkét éves kortól életfogytiglani börtönbüntetésre ítéljenek személyeket. Az intézkedést nemzetközi szervezetek bírálták a gyermekek és fiatalok jogaira gyakorolt hatása miatt.
Írta: Sebastián Hernández Pérez
Forrás: Amerika21
, egy 5.100 fogvatartott befogadására alkalmas óriásbörtönt. A projekt ihletét a terrorizmus elleni szigorított biztonsági börtön…){kind=link}