Tíz év választások nélkül: Haiti elhalasztja a választásokat

Bandaerőszak, kitelepítés és egy gyenge állam: a szavazást ismét elhalasztották. Legutóbb 2016-ban tartottak országos választásokat.

Az erőszak és a bizonytalanság jellemzi sok haiti ember mindennapjait
Az erőszak és a bizonytalanság jellemzi sok haiti ember mindennapjait

Az országban dúló erőszak és bűnözés miatt Haiti határozatlan időre elhalasztja a tervezett parlamenti és elnökválasztásokat. Az Ideiglenes Választási Tanács (CEP) közölte, hogy az eredetileg tervezett választási kampányidőszakot elhalasztják. A tagok a választási rendelet módosításait jelölték meg okként, a biztonsági helyzetre nem tértek ki. Az első fordulót december 13-ára, a második fordulót pedig 2027. február 21-re tűzték ki. „Egy másik ütemterven dolgozunk” – nyilatkozta az AFP hírügynökségnek egy tanácstag. Már áprilisban is elhalasztották az eredetileg augusztusra tervezett szavazást.

Haitin már tíz éve nem tartottak országos választásokat, a polgárok legutóbb 2016-ban adták le szavazataikat. Jelenleg az országot átmeneti hatóságok irányítják, nem pedig egy megválasztott elnök. Jovenel Moïse elnököt 2021-ben meggyilkolták, utódja eddig nincs. 2023 óta nincsenek országos szinten megválasztott tisztségviselők az országban; jelenleg a végrehajtó hatalmat ideiglenesen Alix Didier Fils-Aimé miniszterelnök vezeti.

Évek óta küzd gazdasági és politikai válságokkal Amerika legszegényebb országa. A növekvő bandaerőszak miatt megnőtt a gyilkosságok, nemi erőszakok és a kiskorúak toborzásának száma. Volker Türk ENSZ-főbiztos szerint január óta legalább 5.700 embert öltek meg vagy sebesítettek meg bandák. 230 embert raboltak el, és több mint 1.000 nőt és lányt erőszakoltak meg. A valós számok valószínűleg ennél jóval magasabbak – mondta Türk.

A Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) legfrissebb adatai szerint több mint 1,4 millió embert űzött el az erőszak és az instabilitás Haitin – ami 40 százalékos növekedést jelent 2024 vége óta. A tavaly bejelentett ENSZ-bűnbandák elleni egység, a GSF április és október között 5.500 fős létszámmal kellett volna rendelkeznie, de elmarad ettől a céltól: jelenleg alig több mint 1.500 biztonsági erő van a helyszínen (a miamerikank.hu beszámolt erről). A bizonytalan helyzet megnehezíti a választások szervezését is, amint azt a CEP közleménye is mutatja: a Deutsche Welle szerint több település kicsúszik a hatóságok ellenőrzése alól, és nincsenek választói regisztrációs központjaik.

Davidson Jean Baptiste motortaxi-sofőr az AFP hírügynökségnek elmondta, hogy nem sok reményt fűzött ahhoz, hogy idén szavazhasson. „Ki számíthat arra, hogy választásokra kerüljön sor egy olyan országban, ahol az emberek jobban aggódnak a bizonytalanság és a fegyveres csoportok támadásai miatt?” Claudette Piard varrónő azt panaszolta, hogy a népet túl sokáig kizárták a politikai vitából.

 „Végre olyan kormányra akarunk szavazni, amely megoldásokat kínál” – tette hozzá. Eduardo Ordóñez biztonsági elemző a Radio France Internationale-nak adott interjújában gyenge államnak nevezte Haitit, amely erősen függ az ENSZ-támogatásoktól. Szerinte a közeljövőben nem valószínű, hogy választásokra kerül sor, mert a fegyveres csoportok szabotálhatják azokat.

Írta: Manuel Rank

Forrás: Amerika21