Brazília: A szélsőjobboldali bolsonarista támogatók jelentősen növelték támogatottságukat a választásokon. Az elnöki poszt sorsa október végén dől el.
Latin-Amerika legnagyobb és – mintegy 213 millió lakosával – legnépesebb országa egy családi klán kezébe kerülhet. A brazil elnökválasztás első fordulójában vasárnap a szélsőjobboldali jelölt, Flávio Bolsonaro mintegy 47 százalékkal vezetett a progresszív, hivatalban lévő elnök, Luiz Inácio Lula da Silva előtt, aki a szavazatok jó 45 százalékát szerezte meg. Bolsonaro Liberális Pártja (PL) a kongresszus mindkét házában is erősödött. Míg az exelnök, Jair Bolsonaro legidősebb fia most az állam legfőbb tisztségére pályázik, addig az elítélt puccsista feleségét, Michelle-t, valamint fiát, Carlost szenátoroknak, fiát, Renant és Jair testvérét, Renatót pedig képviselőknek választották meg. Az evangélikusok és Donald Trump amerikai elnök szélsőjobboldali támogatói által támogatott politikai dinasztia így már a második forduló előtt is megszilárdította befolyását.
Október 25-én dől el, hogy a 45 éves Flávio – akit Jair Bolsonaro a börtönből kijelölt politikai örökösének és utódjának, és aki a 1964 és 1985 között Brazíliában uralkodó katonai diktatúra híve – vagy a 80 éves, egykori fémmunkás és szakszervezeti vezető Lula áll majd az ország élén a következő négy évben. A második forduló eredménye – az argentin, bolíviai, chilei, kolumbiai, perui és más országokban elért szélsőjobboldali választási győzelmek után – jelentős hatással lesz Latin-Amerika fejlődésére az elkövetkező években. A mexikói elnök, Claudia Sheinbaum mellett jelenleg Lulát tartják az úgynevezett Donroe-doktrína legjelentősebb kritikusának, amelynek célja, hogy a régiót ismét az Egyesült Államok hátsó udvarává tegye. Bolsonaro már bejelentette, hogy megválasztása esetén csatlakozni fog a Trump által erre a célra létrehozott „Amerika pajzsa” nevű katonai szövetséghez.
Lula csalódottnak mutatkozott a vasárnapi eredmény miatt, „váratlannak” nevezte azt, ugyanakkor bejelentette, hogy a küzdelem „csak most kezdődött el”. Most elsősorban azon a több mint 20 százalékos választásra jogosultak – ami több mint 33 millió embert jelent – mozgósítására támaszkodik, akik a kötelező szavazás és a fenyegető bírságok ellenére sem adták le szavazatukat. „Meg kell mutatnunk, milyen Brazíliát akarunk felépíteni” – mondta, és beruházásokat ígért az iskolákba és egyetemekbe, ipari központok létrehozását – többek között a biogyógyszeripar számára is –, egészségügyi programokat, valamint a társadalmi befogadás politikájának megerősítését. Kormányzása alatt „nem lesz olyan megszorító politika, amely kárt okoz az ország szegény lakosságának” – biztosította Lula. Hogy ez elegendő-e ahhoz, hogy megnyerje a magas megélhetési költségek, a növekvő infláció, a munkanélküliség, a korrupció és a magas bűnözési ráta miatt frusztrált nem szavazókat, az bizonytalan.
A második forduló kimenetelétől függetlenül az ország jövője szempontjából az államfői tisztség mellett elsősorban a két kamarából – a Szenátusból és a Képviselőházból – álló, Brasília-i Nemzeti Kongresszusban kialakuló többségek lesznek döntőek. Vasárnap este (helyi idő szerint) a Liberális Párt mindkét kamarában erősödött. A Képviselőházban a bolsonarista pártok 131 mandátumot szereztek, szemben az úgynevezett közép pártjai által elért 235 mandátummal és a baloldal 122 mandátumával. A Szenátusban a PL várhatóan 33 mandátumot szerez, tízzel többet, mint 2022-ben; a közép így 31 mandátummal rendelkezne a korábbi 13 helyett, a baloldal pedig 15 mandátumot ért el, vagyis hárommal többet.
Még a szavazatok számlálása közben a brazil szövetségi rendőrség megerősítette, hogy nyomozást indított az Egyesült Államok esetleges beavatkozása miatt a választási folyamatba. Ahogyan a Fórum portál pénteken beszámolt róla, a brazil titkosszolgálat, az Abin figyelmeztetett arra, hogy az amerikai nagykövetség bezárása Brazíliában Washington pszichológiai műveletének része lehet. Hasonló vádat szeptember végén közvetve Lula is megfogalmazott. „Foglalkozzon a saját országával!” – szólította fel Trumpot. „Az amerikaiak ne jöjjenek ide, és ne próbáljanak befolyást gyakorolni a választásainkra. Mert tudjuk, mire képesek” – tette hozzá akkor Lula.
Forrás: JungeWelt
