Vissza a birodalom ölébe

Kolumbia leendő kormánya bejelenti az USA-val közös „Plan Patriota 2.0” tervet. A cél állítólag a kábítószer-kereskedelem elleni küzdelem.

Négy évnyi elszakadás után Kolumbia ismét az USA szoros szövetségese lesz
Négy évnyi elszakadás után Kolumbia ismét az USA szoros szövetségese lesz

Az elmúlt héten Washingtonba tett első útja után Jorge Mora kinevezett védelmi miniszter kedden bejelentette, hogy Donald Trump kormányával közösen dolgoznak egy „Plan Patriota 2.0” nevű terven. Ez egy olyan kétoldalú stratégiát jelent, amely a Kolumbia és az Egyesült Államok közötti katonai együttműködést egy új védelmi politika tengelyévé teszi, amely regionális szinten is hatást fog gyakorolni.

Előtte Mora nyugalmazott tábornok találkozott az amerikai kormány fontos tisztviselőivel, köztük Joseph Humire-rel, az amerikai biztonsági ügyekért felelős államtitkár-helyettessel. Humire ezt követően az X online platformon megerősítette, hogy Kolumbia „történelmileg az Egyesült Államok egyik legmegbízhatóbb partnere volt a biztonság és a védelem területén”. „Abelardo de La Espriella kijelölt elnök vezetése alatt azt tervezzük, hogy a »Plan Patriota 2.0« keretében új szintre emeljük ezt a szövetséget.”

A terv célja – ahogyan Mora szintén kedden kifejtette – a jól ismert „kábítószer-kereskedelem elleni küzdelem”. Ennek érdekében Kolumbia csatlakozni fog a „Shield of the Americas”, „Amerika pajzsa” (erről a miamerikank.hu is beszámolt) szövetséghez. Ezt a koalíciót Trump március elején hozta létre Floridában; a kezdeményezésben a régióból azok a kormányok vesznek részt, amelyek közel állnak hozzá. Kolumbia csatlakozásával a koalíció tagjainak száma ezentúl összesen 19 államra emelkedik, amelyek nem utolsósorban katonai eszközökkel is folytatni kívánják a „kartellek elleni harcot”. De la Espriella már a választási kampány során bejelentette, hogy csatlakozni kíván az „Amerikai Pajzshoz”.

Még nem világos, hogy a „Plan Patriota 2.0” konkrétan hogyan fog kinézni. Mora azonban kijelentette, hogy Kolumbia elkötelezi magát amellett, hogy „helyreállítsa, modernizálja és megerősítse az elmúlt években meggyengült stratégiai képességeit”. Ide tartoznak a fegyverrendszerek, a kiberbiztonság, a titkosszolgálati szakértők által nyújtott támogatás, valamint az Egyesült Államokkal közös képzési programok újraindítása. Ezenkívül Kolumbiában létre kell hozni egy „regionális képzési központot a kábítószer-kereskedelem és a transznacionális fenyegetések elleni küzdelemre”. Ezt várhatóan Medellínben nyitják meg.

Az eredeti „Plan Patriota” 2003 és 2006 között elsősorban az akkoriban erős FARC-EP gerillaszervezet ellen irányult. Washingtonból érkező pénzügyi támogatással az akkori elnök, Álvaro Uribe Vélez (2002–2010) hatalmas mértékben felfegyverzte a kolumbiai fegyveres erőket, és fokozta a katonai akciókat.

Ennek keretében széles körű emberi jogi bűncselekmények történtek, köztük az úgynevezett „falsos positivos” esetei. Ezek során a hadsereg tagjai a megölt civileket harcban elesett gerilláknak állították be, hogy „sikereket” mutathassanak fel. Csak áprilisban javította ki a Béke Különleges Bírósága (JEP) a meggyilkoltak számát 7 837-re. Az Egyesült Államokat, mint a „Plan Patriota” finanszírozóit – amelynek állítólagos sikerét a megölt gerillák számában mérték –, társfelelősséggel vádolják ezért.

A terv új változata most egyrészt ismét a belföldi fegyveres csoportok ellen irányul: ide tartoznak a leszerelt FARC-gerillából kivált csoportok, a marxista ELN, valamint olyan bűnszervezetek, mint a „Clan del Golfo”, amelyek a jobboldali paramilitáris erők leszerelése nyomán alakultak ki. Gustavo Petro leköszönő kormánya ezzel szemben a párbeszédre és a tárgyalásokra tett – kétes sikerrel. Az utóbbi időben a csoportok erőteljesen megnövekedtek. A vidéki térségek újbóli militarizálása azonban az ott élő, amúgy is marginalizált lakosság számára várhatóan az erőszak fokozódását jelenti majd.

Másrészt a „Plan Patriota 2.0” a Trump-kormány malmára hajtja a vizet. A kormányzat arra törekszik, hogy az amerikai kettős kontinenst ismét kizárólagos befolyási övezetévé tegye, többek között és éppen katonai erő alkalmazásával. A kábítószer-bűnözés elleni küzdelem ebben az összefüggésben az intervencionizmus igazolásaként szolgál. Végső soron célja a geopolitikailag versengő államok kiszorítása.

Írta: Frederic Schnatterer

Forrás: JungeWelt