A szankciók egy stratégiailag fontos kikötőt érintenek. A szigorítás „hatalmas társadalmi és emberi árat” jelent. Alapját Trump május 1-jei rendelete képezi.
Az amerikai kormány hétfőn tíz kubai intézményt és vállalatot vett fel az amerikai pénzügyi hatóság (OFAC) szankciós listájára. Közéjük tartozik a kubai idegenforgalmi minisztérium, a GEMAR tengeri és kikötői vállalat, valamint a GECOMEX külkereskedelmi csoport.
A jogalap a 14.404. számú elnöki rendelet, amelyet Donald Trump amerikai elnök május 1-jén írt alá. Ez lehetővé teszi Washington számára, hogy befagyassza azoknak a személyeknek vagy szervezeteknek az amerikai vagyonát, akik támogatják a kubai kormányt vagy gazdaságot, és növeli a nyomást azokra a bankokra, amelyek kubai szervekkel együttműködnek. Azok a vállalatok, amelyek szerződéseket tartanak fenn a szankcionált szervezetekkel, augusztus 12-ig rendelkeznek idővel azok teljesítésére anélkül, hogy maguk is szankciók kockázatának lennének kitéve.
A turisztikai minisztérium szankcionálása egy olyan szektort érint, amely kulcsfontosságú Kuba gazdasága számára, és amely mély válságban van.
A kubai idegenforgalmi hivatal németországi képviselete az amerika21-nek adott nyilatkozatában éles szavakkal elítélte az intézkedést. A keddi megkeresésre adott válaszban azt állították, hogy az új kényszerintézkedés „a kubai nép, életkörülményei és legfontosabb megélhetési alapjai elleni háború része”. A szankciónak „hatalmas társadalmi és emberi költségei” vannak, amelyek közvetlenül érintik a kubai lakosságot, „de ugyanakkor partnereink és törzsvásárlóink üzleti érdekeit is, valamint a világ polgárainak azon törvényes jogát, hogy szabadon, megtorlás és szankciók nélkül mozoghassanak.”
A hatóság emellett elítélte az intézkedések „egyoldalú, önkényes és megfélemlítő” jellegét, amelyek „minden nemzetközi jogi normát és a Világ Turisztikai Szervezet alapelveit” sértik.
A Trump-kormány és Kubával szembeni magatartása „figyelmeztetést és egyértelmű bizonyítékot jelent arra a potenciális veszélyre, amelyet az egész emberiségre jelentenek” – folytatta a turisztikai hivatal. Kuba „bevált ellenállóképességgel és alkalmazkodóképességgel, kreativitással és intelligenciával” fog szembenézni ezzel a kihívással.
A GEMAR elleni szankciók is nagy port kavarnak. A stratégiailag fontos, 822 000 standard konténergység (TEU) kapacitású marieli konténerkikötő korábban a már szankcionált kubai katonai holding, a GAESA tulajdonában volt, és ez Kuba legnagyobb és leghatékonyabb kikötője.
Médiaértesülések szerint Kuba átruházta a kikötőt a GEMAR-ra. A lépés célja az volt, hogy a nemzetközi hajózási társaságok továbbra is befuthassanak Marielbe anélkül, hogy másodlagos szankciók érintenék őket. Több hajózási társaság, köztük a Hapag-Lloyd és a CMA CGM, korábban éppen emiatt szüntette meg kubai járatát. Most pedig a GEMAR is felkerült a szankciós listára.
Bruno Rodríguez kubai külügyminiszter egy múlt heti ENSZ-vitán „kollektív büntetésnek” és „egy egész nép emberi jogainak szisztematikus megsértésének” nevezte a szankciókat.
Rodríguez kifejtette, hogy az amerikai szankciók 2025 márciusa és 2026 februárja között nyolcmilliárd amerikai dollár kárt okoztak, az üzemanyag-embargó rendkívüli hatásai mellett. Az amerikai külügyminisztérium viszont kijelentette, hogy az intézkedések célja a kubai állam „finanszírozási forrásainak” megcélzása. A jelenlegi szankciós listán a már említett szereplők mellett további állami kereskedelmi vállalatok, katonai szervezetek és az ACRC veteránszervezet is szerepel.
Írta: Marcel Kunzmann
Forrás: Amerika21
