Közösségek küzdenek a feledés ellen. További tüntetések a kilakoltatások, a vízhiány és a növekvő katonai jelenlét ellen.
A férfi labdarúgó-világbajnokság nyitómérkőzése előtti estén több száz ember tüntetett Mexikóvárosban az országban előforduló erőszakos eltűnések ellen. A tüntetők a „Madres buscadoras” (Kereső Anyák) csoportokhoz tartoznak. Ezek egyike a számos csoportnak, amelyek Mexikóban a több mint 133.000 eltűnt embert keresik.
A tüntető menet célja az Azteca Stadion volt, a torna első mérkőzésének helyszíne. Még mielőtt azonban a stadion láthatóvá vált volna, az utat nehézfegyverzetű rendőri egységek zárták el. A stadion környékére jelenleg különleges biztonsági előírások vonatkoznak.
Sokan zöld mezt viselnek, mint a mexikói válogatott. De a futballsztárok helyett az eltűnt hozzátartozók nevei szerepelnek rajtuk. A tüntetők gyertyákat, transzparenseket és táblákat visznek. „A labda hazatér – de mikor az eltűnt emberek?” – kérdezik, utalva egy város-szerte felvillanó szlogenre.
A tömegben két, axolotlnak öltözött személy is látható. Az őshonos kétéltűek Mexikóváros nem hivatalos kabalái a világbajnokság idején. A tüntetéshez illeszkedően azonban nem labdákat vagy trófeákat visznek, mint máskor, hanem lapátokat – amelyek a szervezett bűnözés, a patriarchális erőszak vagy az állami bűncselekmények áldozatainak felkutatását szimbolizálják.
A tüntetésen az ayotzinapai 43 diák is jelen van plakátokon, skandálásokban és beszédekben. Ők az állami erőszak és a büntetlenség egyik legismertebb szimbólumának számítanak Mexikóban. 2014-ben a rendőrség és a katonaság elhurcolta őket, és soha többé nem kerültek elő. Biztosnak tekinthető, hogy meggyilkolták őket. Az eset teljes körű felderítése a mai napig nem történt meg.
Nem ritkán találnak tömegsírokat a „keresők közösségei”. Csak ez év februárjában fedeztek fel több tucat holttestet mindössze 20 kilométerre a guadalajarai világbajnoksági stadiontól, Jalisco államban.
A Madres buscadoras tüntetése csak egy a számos demonstráció közül, amelyek Mexikó fővárosában és az ország más részein a világbajnokság kezdetén zajlanak. Ezeken nem csak a FIFA-spektákulum árnyékában eltitkolt, mindenütt jelen lévő erőszakot ítélik el, hanem számos más társadalmi és ökológiai visszásságot is.
Az eltűnt személyek hozzátartozói mellett többek között parasztok, egészségügyi dolgozók, szakszervezetek, tömegközlekedési járművezetők, valamint őslakos, emberi jogi és környezetvédelmi szervezetek is tiltakoznak.
„Nem akarunk világbajnokságot” – ezt a feliratot gyakran festik fehér festékkel a főváros falaira. Sok tüntető számára a világbajnokság elsősorban a problémás fejlemények katalizátora a többmilliós nagyvárosban és az egész országban. Ide tartozik a gentrifikáció, különösen a stadionok közelében lakók kiszorítása, a hatalmas áremelkedések, a vízhiány a hatalmas építkezések körüli negyedekben, az utcai árusok elűzése és a növekvő katonai jelenlét a polgári területeken.
A figyelem a világbajnokság többi helyszínére, Kanadára és az USA-ra is irányul. Különösen a Donald Trump alatt a migránsokkal szemben alkalmazott represszió jelenik meg Mexikóban a világbajnokság elleni tüntetéseken. Az I.C.E. bevándorlási hatóság elleni szlogenek és az anti-Trump jelszavak rövid időn belül még a rendőrségi transzportjárműveket is díszítik, amelyek elzárják az utat a Madres buscadoras tüntetőmenete elől a stadion felé.
Hogyan reagál a megállított tömeg? Focival. Mert a sport – ezt manapság újra és újra hangsúlyozzák – nem a probléma, éppen ellenkezőleg: a foci az embereké, és ők elutasítják a labdajáték kapitalista kisajátítását, ahogy ők nevezik.
Így hát késő estig fociznak az utcán. A helyszínen spontán alakult „Keresünk, hogy éljenek, élünk, hogy keressük őket” csapat három-egyre nyer.
Amikor az utca hosszú órák után végre kiürül, a nagy sugárút minden sarkán egy-egy táblát ragasztanak ki. Rajta az eltűnt emberek arcai.
A Madres buscadoras egyértelmű üzenetet intéz a nemzetközi közösséghez: „Nekünk nem gond, ha nézitek a mérkőzéseket, de legyetek tisztában az itteni helyzettel, támogassatok minket – és ne tévesszen meg titeket: Mexikó az eltűntetések világbajnoka”.
Riport Mexikóvárosból, Jasper Koch
