Fél éve vette át Rodrigo Paz a bolíviai elnöki posztot. Kormányzását eddig a gazdasági válság kezelése, az amerikai dollárhiány, a rossz minőségű üzemanyagokkal kapcsolatos problémák, valamint a szakszervezetek ellenállása jellemezte.
Pazt 2025. november 8-án, a gazdasági válság közepette eskették fel. A hatalmas gazdasági nehézségek hozzájárultak ahhoz, hogy a választók megbüntették a 20 éve kormányzó Mozgalmat a Szocializmusért (Movimiento al Socialismo, MAS). Paz nemzetközi pénzügyi források után kutatott a gazdaság fellendítése érdekében, és eltörölte az állami üzemanyag-támogatásokat. 2026-ra a közkiadások akár 30 százalékos csökkentését ígérte. Kiemelt prioritás az országban az amerikai dollár likviditásának helyreállítása is.
A végrehajtó hatalom által előterjesztett állami költségvetésben (PGE) az idei évre 14 százalékos inflációs rátát jósolnak, szemben az előző évi 20 százalékkal. Emellett 9 százalékos költségvetési hiányra számítanak. A kormány becslése szerint az idei gazdasági növekedés alig éri el az 1 százalékot, míg a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a Világbank 3,3, illetve 3,2 százalékos visszaesést jósol.
Paz számára eddig a legnagyobb problémát a rossz minőségű üzemanyag értékesítése jelentette. Ez a közlekedési szakszervezetek tiltakozását váltotta ki. Múlt szerdán végül megállapodtak a kormánnyal a járműveiken keletkezett károkért járó kártérítésről. Mauricio Medinaceli szénhidrogén-miniszter lemondott tisztségéről. A válság és a korrupciós vádak az állami olajvállalatnál (Yacimientos Petrolíferos Fiscales Bolivianos, YPFB) nem szűnnek.
Paz egyre inkább szakértőkkel és szakemberekkel veszi körül magát. A társadalmi szervezetek és szakszervezetek, a szövetségesek és a MAS előző kormányainak egy része emiatt veszít befolyásából. Paz hivatali idejének első félévét feszültségek és sztrájkok jellemezték ezekkel a szereplőkkel, akik jelentős mozgósítási potenciállal rendelkeznek. Ellenzik az üzemanyag-támogatások eltörlését, az állami vállalatok bezárását, és akár 20 százalékos béremelést követelnek.
A múlt szerdán a szakszervezeti ernyőszervezet (Central Obrera Boliviana, COB) és a La Paz-i Túpac Katari mezőgazdasági munkások szövetsége még az elnök lemondását is követelte. Bejelentették a tiltakozások új szakaszának kezdetét.
Az elkövetkező hónapokban új konfliktusok várhatók. Paz kormánya ugyanis új törvényeket kíván benyújtani a parlamentnek, amelyek olyan stratégiai gazdasági ágazatokat érintenek, mint a kőolaj és a földgáz, az energia és a bányászat. Egy új befektetési törvénynek kell biztosítania a jogbiztonságot a belföldi és külföldi magántőke számára. Ugyanakkor ezeknek a törvényjavaslatoknak összhangban kell állniuk a 2009 óta hatályos alkotmánnyal. Ez az államnak biztosítja a természeti erőforrások tulajdonjogát és a vonatkozó termelési láncok stratégiai ellenőrzését.
Külpolitikai téren Paz azt a mottót hirdette, hogy „vissza kell hozni Bolíviát a világba” és „be kell hozni a világot Bolíviába”. Baloldali elődeivel ellentétben ő az Egyesült Államokkal és Izraellel való szoros kapcsolatokat részesíti előnyben, és távolságot tart a MAS korábbi szövetségeseitől, mint például Kuba, Venezuela, Nicaragua, Oroszország és Irán. A chilei kapcsolatokban fordulatot kíván elérni, és eltekint a bolíviai, évszázadok óta fennálló, tengeri kijáratot biztosító területi igényektől. Ehelyett inkább a gazdasági, kereskedelempolitikai és biztonságpolitikai kérdésekre helyezi a hangsúlyt.
A multilaterális szervezetekben folytatott diplomácia eddig a hitelek felvételére összpontosított, hogy kézben tartsák a gazdasági válságot. Eddig megállapodások születtek az Interamerikai Fejlesztési Bankkal (BID) és a Latin-Amerikai és Karib-térségi Fejlesztési Bankkal (CAF). Ezenkívül Paz tárgyal az IMF-fel, hogy több likviditást biztosítson magának. A nemzetközi hitelminősítő intézetek azonnal elismerték a pénzügyi intézkedéseket, és magasra minősítették Bolívia hitelképességét.
Gabriel Espinoza gazdasági miniszter a héten megerősítette, hogy Bolívia állampapírok kibocsátásával visszatért a nemzetközi piacokra. Elmondása szerint a kibocsátás 9,75 százalékos kamatlábbal történt, ami összehasonlítható Ecuador, Argentína és Mexikó feltételeivel. Összesen 166 külföldi befektető vásárolt 2031-ig lejáró állampapírokat. Közölte, hogy ezzel a devizatartalékok a jelenlegi 3,6 milliárd dollárról 4,7 milliárd dollárra emelkednek. A pénzeszközöket az állami költségvetésben előirányzott egészségügyi, oktatási, regionális fejlesztési és közberuházási kiadások fedezésére szánják.
Forrás: brujuladigital
