Tiltakozások a feledés ellen Argentínában

Országszerte több százezren vettek részt felvonulásokon és megemlékezéseken. A lakosság egyre nagyobb hányada tagadja a diktatúra tetteit és bűneit.

Emlékmenet a katonai puccs 50. évfordulóján Córdobában
Emlékmenet a katonai puccs 50. évfordulóján Córdobában

A katonai puccs 50. évfordulója alkalmából kedden országszerte emlékmenetekre és tüntetésekre került sor Argentínában. Emberi jogi szervezetek szervezték a rendezvényeket „Most jobban, mint valaha: Soha többé!” (más que nunca, nunca más) jelszóval. Ezzel kritizálták a diktatúra bűneinek széles körű tagadását, mind a közösségi médiában, mind Javier Milei elnök szélsőjobboldali kormányán belül. A városi önkormányzat adatai szerint csak Buenos Airesben 150.000 és 200.000 ember vonult utcára.

A katonai diktatúra az 1976. március 24-i puccs után 1983-ig „piszkos háborút” folytatott a baloldali mozgalmak ellen. A politikai ellenfeleik elleni, „nemzeti átszervezési folyamatnak” nevezett küzdelemben a „felforgatókat” és szimpatizánsaikat 800 titkos börtönben tartották fogva, kínzással és gyilkossággal büntették őket, bírósági eljárás nélkül.

A cordobai felvonulás résztvevői táblákat tartanak a kezükben, amelyeken az erőszakkal eltűnt emberek fényképei és nevei láthatók
A cordobai felvonulás résztvevői táblákat tartanak a kezükben, amelyeken az erőszakkal eltűnt emberek fényképei és nevei láthatók

A katonai diktatúra idején erőszakkal eltűnt, sorsukról a mai napig semmit sem tudó emberek számát 30.000-re becsülik (a miamerikank.hu ezzel kapcsolatos interjúját itt olvashatjátok). Csak tavaly év végén talált egy törvényszéki antropológusokból és a Roby Santucho szövetkezet munkatársaiból álló csapat több ezer emberi csontot a La Perla nevű egykori titkos börtön területén. A március 24-i felvonulások előtt alig néhány nappal ezeknek a leleteknek köszönhetően tizenkét eltűnt személyt sikerült azonosítani.

A diktatúra idején a rezsim gyermekrablásokat és kényszeradoptálásokat is végrehajtott. Olyan szervezetek, mint a Plaza de Mayo anyái és nagymamái, évek óta küzdenek az emberi jogi jogsértések büntetőjogi felderítéséért és az áldozatok emlékének ápolásáért felvonulások és egyéb tevékenységek révén.

Córdobában, Argentína második legnagyobb városában a média adatai szerint 200.000 ember vett részt a helyi polgárjogi szervezetek által szervezett felvonuláson, köztük szakszervezetek, diákmozgalmak, LGBTQ-szervezetek és a környező vidéki régiókból érkezett delegációk is. A résztvevők közül sokan olyan plakátokat vittek, amelyeken azoknak a családtagoknak és barátoknak a fényképei és nevei voltak láthatók, akiket a diktatúra eltűntetett. A számos plakát között voltak olyanok is, amelyeken a „30 000-en vannak/voltak” (son/fueron 30 000) felirat volt olvasható. Ezzel azt is elítélték, hogy a lakosság egyre nagyobb hányada tagadja a diktatúra tetteit. Ezt a tendenciát jobboldali influencerek és a kormány is elősegíti.

Az Agua de Oro-i helyi kórus énekel a helyi megemlékezésen
Az Agua de Oro-i helyi kórus énekel a helyi megemlékezésen

A nagyvárosokon kívül is tartottak megemlékezéseket: a Córdobától 50 km-re északra fekvő Agua de Oro kisvárosban a helyi emberi jogi kollektíva szervezett rendezvényt a megemlékezési téren. Miguel Aguirre polgármester azzal a felhívással nyitotta meg az eseményt, hogy értékeljük és védjük meg az emlékezésnek szentelt helyeket, különösen azért, mert a jövőben ezekért egyre nagyobb küzdelem folyhat.

Az emberi jogi csoport nevében többek között Rebeca Krasner is felszólalt. Március 24-én „egy ragyogó, úttörő és szolidáris generációt tiszteltek meg, amely minden sikere és kudarca ellenére egy jobb társadalomért küzdött” – mondta Krasner. Az esemény zárásaként a helyi kórus előadta a „Por qué cantamos” (Miért énekelünk) című dalt, amely az uruguayi költő, Mario Benedetti versének megzenésítése, aki az uruguayi diktatúra idején egy ideig Argentínában élt száműzetésben.

Írta: Bastian Greshake Tzovaras

Forrás: Amerika21