Az amerikai kormány változtat a migrációellenes politikáján: kevesebb razzia a mezőgazdaságban, a szállodákban és az éttermekben. Túl fontosak a munkaerők.
Miközben a kaliforniai utcákon egyre hevesebbé válnak a tüntetések az amerikai kormány radikális kitoloncolási politikája miatt, Donald Trump elnöke részben visszakozik. A bevándorlási hatóság, az United States Immigration and Customs Enforcement (ICE) a jövőben főként a mezőgazdaságban, valamint a szállodákban és éttermekben alig fog razziákat tartani. A New York Times erről szóló riportját a Belbiztonsági Minisztérium is megerősítette. Az amerikai gazdaság számára túl fontosak a könnyen kizsákmányolható, papírok nélküli bevándorlók.
Ennek oka, hogy aki nem rendelkezik tartózkodási engedéllyel, annak kevesebb lehetősége van a munkaügyi normák betartását követelni vagy szervezkedni a tisztességes fizetésért. A New American Economy Research Fund szerint a mezőgazdaságban a foglalkoztatottak közel 50 százaléka született az Egyesült Államokon kívül, és minden negyediknek nincs papírja. A szálloda- és vendéglátóiparban az országos szinten a munkavállalók körülbelül tíz százaléka, a nagyobb városokban pedig akár 40 százaléka is papírok nélküli bevándorló. Ezen embercsoport tömeges kizsákmányolása már régóta szerves része az amerikai tőke profitmaximalizációs stratégiájának.
Sok olyan vállalat, amely olcsó, papírok nélküli munkaerőre támaszkodik, az elmúlt hetekben azért került nehéz helyzetbe, mert sok alkalmazottja félelmében alig merte elhagyni a házát – és természetesen nem ment be dolgozni sem. Elterjedt a hír, hogy az agresszív hatósági személyek még a munkahelyeken is felbukkanak, hogy begyűjtsék az „illegálisokat”. A tőke körökben rugalmasságuk miatt kedvelt napszámosok rendelkezésre állása is jelentősen visszaesett sok helyen, mióta az ICE járművei egyre gyakrabban jelennek meg a tipikus találkozási pontokon.
Trump maga is előre jelezte a kitoloncolási gyakorlat változásait a Truth Social platformján, és a tőke érdekeire hivatkozott: „Nagyszerű mezőgazdasági termelőink és a szálloda- és szabadidős szektorban dolgozók kijelentették, hogy nagyon agresszív bevándorláspolitikánk elveszi tőlük a nagyon jó, régóta alkalmazott munkaerőt” – írta. Bár ezek a papírok nélküli munkavállalók „nem állampolgárok”, „nagyszerűnek bizonyultak”. Nem lehet egyszerűen elvenni a munkavállalókat a gazdáiktól.
A kitoloncolások azonban továbbra is folytatódnak, csak a tőkét kímélve. Végül is eddig csak bizonyos szektorokban vannak kivételek, és ezekben is folytatódnak az ellenőrzések. A New York Times cikkében továbbá az áll, hogy az érintett ágazatokban az emberkereskedelemmel, pénzmosással és kábítószer-csempészettel kapcsolatos nyomozások továbbra is „rendben vannak”. Azonban a „nem bűnöző” munkásokat nem tartóztatják le.
Lehetséges, hogy hamarosan más ágazatokban is visszaszorulnak a papírok nélküli külföldi munkavállalók letartóztatásai. Nyomás érkezik többek között az egészségügyi és az építőiparból is. Itt is gyorsan romlanak a hozamkilátások a Trump-adminisztráció kiutasítási politikája miatt, mivel a foglalkoztatottak jelentős része bevándorló. Az egészségügyi szektorban a munkaerő 28, az építőiparban 40 százaléka külföldi származású – és hát mindegyikük tartózkodási engedéllyel rendelkezik. A Migration Policy Institute becslése szerint összesen 13,7 millió papír nélküli bevándorló él az Egyesült Államokban.
A bevándorlók tömeges kitoloncolásával szemben, tekintettel azok gazdasági jelentőségére, a közelmúltban Kaliforniában is számos helyi szinten hangot adtak az ellenvélemények. Így például a part menti város Ventura polgármestere, Jeannette Sanchez-Palacios a múlt héten egy sajtótájékoztatón hangsúlyozta, hogy régiója mezőgazdasági jellegű. „A bevándorló közösségek munkájából, ellenálló képességéből és kulturális gazdagságából él. Ha a munkaerőnk félelemben él, a mezőket nem szüretelik le” – mondta. A hatások nem csak helyi, hanem országos szinten is érezhetők.
Írta: Sebastian Edinger
Forrás: JungeWelt
