USA: Az USAID fejlesztési segélyügynökséget feloszlatják

2025. július 1-jén Marco Rubio amerikai külügyminiszter hivatalosan bejelentette az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Ügynöksége (USAID) megszűnését. Ezzel több mint 60 év után megszűnik az amerikai fejlesztéspolitika egyik központi szereplője. Az USAID a jövőben teljes mértékben beolvad az amerikai külügyminisztériumba.

Az ügynökség, amely eddig önállóan milliárdokat fektetett be humanitárius segítségnyújtásba, demokráciaépítésbe és fejlesztési projektekbe világszerte, ezzel elveszíti függetlenségét. Különösen érintettek a globális déli országok, ahol számos programot most megszüntetnek vagy jelentősen leépítenek.

Donald Trump már a 2024-es elnökválasztási kampányában bejelentette, hogy drasztikusan csökkenti a külföldi segélyeket és megszünteti az USAID-et. Hivatalba lépése után, 2025 januárjában, minden kifizetést befagyasztott, először 90 napra – ez az intézkedés azonban gyorsan strukturális átalakításba torkollott. Februárban az USAID szinte összes alkalmazottját fizetés nélküli szabadságra küldték világszerte. A mintegy 10.000 alkalmazottból kevesebb mint 300 maradt szolgálatban. Márciusban több mint 80 százalékát törölték az összes programnak. A megmaradt feladatokat, például a katasztrófaelhárítást, a Külügyminisztériumhoz helyezték át (a miamerikank.hu beszámolt erről).

Rubio hangsúlyozta, hogy a jövőbeli külföldi segélyek „az Egyesült Államok nemzeti érdekeit” szolgálják. A visszavonulás egy olyan időszakban történik, amikor növekszik a geopolitikai feszültség és a gazdasági bizonytalanság. Különösen az Egyesült Államok déli részén sok projekt függ a pénzeszközöktől. Az USAID számos civil szervezet, önkormányzat és humanitárius projekt egyetlen pénzügyi támogatója volt, így Latin-Amerikában és a Karib-térségben is.

Gazdasági szakértők a regionális erőviszonyok eltolódása előtt figyelmeztetnek. Az USA visszavonulása megnyitja az utat a Kínából és Oroszországból érkező befektetések előtt, amelyek évek óta bővítik befolyásukat Latin-Amerikában. Különösen az infrastrukturális projektek, a digitális hálózatok és a nyersanyag-partnerségek fejlesztése zajlik egyre inkább Kínával együttműködésben. Ezzel az USA nemcsak geopolitikai befolyását veszíti el, hanem fejlesztési politikai döntéshozatali folyamatokban betöltött szerepét is.

Civil társadalmi csoportok és tudósok bírálják az USAID-et: bár az USAID pénzügyi támogatása gyakran döntő jelentőségű volt, gyakran politikai feltételekhez kötötték. A hatóság rezsimváltási stratégiákat követett Kubában és Venezuelában. Az USAID nem semleges szereplő, hanem az USA geopolitikai apparátusának része.

Az USAID gyakran támogatott politikailag motivált programokat, különösen olyan országokban, amelyeket stratégiailag fontosnak tartott. Venezuelában, Kubában, Bolíviában és Nicaraguában a hatóságok többször is azzal vádolták, hogy támogatja a rezsimváltást – például ellenzéki csoportok vagy kormánykritikus médiumok finanszírozásával. Emellett az USAID olyan programokat is támogatott, amelyek előmozdították a privatizációt, a deregulációt és a kereskedelem liberalizációját a kedvezményezett országokban. A kritikusok ebben az összefüggésben egy neoliberális agendáról beszélnek, amely hosszú távon inkább fokozta a társadalmi egyenlőtlenségeket.

Sok országban az USAID saját struktúrákat, NGO-kat vagy projekteket finanszírozott anélkül, hogy azokat érdemben egyeztette volna az állami fejlesztési tervekkel. Ez részben kettős struktúrákhoz, fenntarthatóság hiányához és gyenge helyi gyökerekhez vezetett. Egyes esetekben, például Haitin vagy Kubában, titkos műveleteket is végrehajtottak, ami nehezen összeegyeztethető a fejlesztési együttműködés hivatalos mandátumával.

Főleg az elmúlt két évtizedben, a „terrorizmus elleni háború” fázisában kritizálták, hogy az USAID egyre inkább katonai érdekekhez kötődött. Afganisztánban, Irakban és Kolumbiában is voltak programok, amelyek állítólag a kábítószer-kereskedelem ellen irányultak, de a helyszínen katonai műveletek keretében zajlottak.

Írta: Ariana Pérez

Forrás: Amerika21