Egy tiltakozó akcióval őslakos környezetvédő aktivisták megakadályozták a metanolgyár építésének alapkőletételét Sinaloa államban. Körülbelül 100 tüntető rohanta meg a Topolobampo kikötőjében tartott rendezvényt, és lebontotta a gyárprojekt alapkövét. A tervezett gyárterületen tartott rendezvényt le kellett fújni. A jelen lévő vállalkozók és politikusok, köztük a mexikói amerikai nagykövet is, rövid időn belül áthelyezték találkozójukat a közeli Los Mochis városában található szállodába.
A Mayo-Yoreme őslakosok attól tartanak, hogy az Ohuira-öbölben tervezett Mexinol nevű vegyi üzem környezeti kockázatokat jelent. Emellett azt is bírálják, hogy nem folytattak konzultációt az őslakosokkal a nagyprojektről, pedig azt az őslakosok területén építenék meg.
A heves tiltakozások alatt Rubén Rocha Moya, Sinaloa kormányzója hiába próbálta meggyőzni az őslakosokat arról, hogy a projekt gazdasági fejlődést ígér. Végül Rocha vállalta, hogy a szövetségi kormánynál lobbizni fog az őslakosokkal való konzultációért a tervvel kapcsolatban. „Ezek a texasiak egyszerűen nem értik” – kommentálta az „Aquí No” környezetvédelmi csoport az akciót követően Facebook-oldalán. Ha a vállalkozók nem kapják meg a projekt legitimitását „lent”, azaz a szomszédoknál, akkor „fent”, a politikában fogják keresni.
A Mexinol-t a texasi Transition Industries LLC cég tervezi, több mint hárommilliárd dolláros beruházással. A metanol előállításához a gyárban naponta 160 millió köbméter földgázt szándékoznak felhasználni, amelyet Texasban frakkolási technológiával nyernek ki. A világ legnagyobb ilyen típusú üzemében több mint kétmillió tonna metanol éves termelését tervezik. A japán székhelyű Mitsubishi Gas Chemical vállalta, hogy a tervezett termelés felét felvásárolja.
A Mexinol finanszírozását az International Finance Corporation (IFC), a Világbank magánszektorbeli hitelintézete biztosítja. Az üzem építéséért az olasz Bonatti vállalat felel. A német Siemens Energy kapta a megbízást a metanolgyártáshoz szükséges központi elektrolízis-létesítmény műszaki tervezésére.
Az Ohuira-öböl az őshonos halászfalvaival valójában a nemzetközi Ramsari Egyezmény által védett vizes élőhelyként van elismerve. Ennek ellenére a kormányzó Morena párt éppen ebben az öbölben akar létrehozni egy úgynevezett „fejlesztési pólust” több petrolkémiai üzemmel, amelyek elsősorban az ázsiai piacot hivatottak kiszolgálni.
Szintén Topolobampo kikötőjében építi a svájci adóparadicsomban, Wollerau-ban székhellyel rendelkező német GPO-Proman vállalat Latin-Amerika legnagyobb ammónia-gyárát.
A panaszok, a jogi lépések és a hangoztatott aggályok ellenére a projekt tovább halad. Márciusban a település képviselői Németországban panaszt nyújtottak be a projektet finanszírozó KfW bank ellen. A tiltakozások nemrégiben eredményeket is hoztak. Az amerikai Sempra vállalat 2026 márciusában leállította a Vista Pacífico LNG nevű cseppfolyósított gázterminál építésére irányuló projektet Topolobampóban. A projekt leállítását üdvözölték azok a környezetvédők, akik a világ egyik legfajgazdagabb tengeri régiójának, a Kaliforniai-öbölnek az integrált védelméért küzdenek.
Az amerikai Saguaro projekt, amely Topolobampótól 700 kilométerre északra, a Sonora állambeli Puerto Libertadban szintén egy földgázterminál építését tervezi, jogi kudarcot szenvedett. Egy bíró április elején a kaliforniai öbölben élő bálnák javára rendeletet hozott, hogy megakadályozza a gázszállító hajók tengeri közlekedését, amely veszélyezteti a bálnapopulációt.
A Topolobampóban történt tiltakozás után Ronald Johnson, az Egyesült Államok mexikói nagykövete arra figyelmeztetett, hogy a befektetőknek „bizonyosságra, biztonságra és korrupciómentes környezetre” van szükségük. A Los Mochisban tartott pótrendezvényen a Mexinol projektet „Donald Trump elnök egyik prioritásának” nevezte: „Észak-Amerika energiaellátásának biztonságának megerősítése”.
A mexikói sajtó széles körben beszámolt arról, hogy az északi szomszéd országának vezető diplomatája az őslakosok tüntetése után következményekkel fenyegetőzött. Julio Hernández López újságíró a La Jornada napilapban úgy kommentálta, hogy Washington nagykövete nyilvánvalóan „a jogállamiságot és a kollektív jogokat akarja felülírni” az ipari létesítmények üzembe helyezése érdekében. Hernández López bírálta a „zsaroló beszédet” a mexikói közvéleményben zajló események fényében, amelyekbe a diplomata „semmilyen körülmények között” nem szabadna beavatkoznia.
Írta: Philipp Gerber
Forrás: Amerika21
