Leállt az USA fejlesztési segélye és tömegesen törlik a segélyalapokat Latin-Amerikában. De ellentmondásos projekteket is töröltek. A kritikusok azzal vádolják az USAID-t, hogy belügyekbe avatkozik be.
Az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Ügynöksége (USAID) bejelentette, hogy mától, február 7-től kezdve világszerte valamennyi alkalmazottját igazgatási szabadságra helyezi. Miután DonalTrump elnök aláírta a végrehajtási rendeletet, az USAID globális finanszírozását kezdetben három hónapra befagyasztják.
A Trump-kormányzat bejelentette, hogy felfüggeszti az USAID nemzetközi együttműködési támogatását. Az ügynökséget, amely a fejlesztési együttműködés területén az Egyesült Államok összes külpolitikai tevékenységét koordinálta, bezárják.
Február 3-án Marco Rubio amerikai külügyminiszter bejelentette, hogy átveszi az USAID irányítását. ElonMusk, a kormányzati hatékonysági minisztérium (Doge) igazgatója nem sokkal később kijelentette, hogy az USAID „menthetetlen”. Az intézmény egy „bűnszervezet”, amelyet „radikális őrültek” irányítanak, és amely részt vett „a Haitin, Ukrajnában, Egyiptomban és más országokban végrehajtott puccsokban” – mondta Musk. Trump ráadásul a hétvégén elbocsátott magas rangú amerikai tisztviselőket, amiért megtagadták a Doge képviselőitől a bejutást a USAID épületébe, hogy betekinthessenek bizalmas dokumentumokba. Nem sokkal később Musk, a Twitter, a Tesla, a SpaceX, az OpenAI és más cégek tulajdonosa hivatalosan is bejelentette az ügynökség bezárását.
Azóta a hatóság honlapja már nem elérhető. A közösségi oldalakat is bezárták.
Az USAID a betegségellenőrzési, járványmegelőzési és egészségügyi alapellátási programok egyik fő finanszírozója Latin-Amerikában és a világ számos más országában. Az ENSZ humanitárius segélyeinek mintegy 42 százaléka az USA-ból érkezik, főként az USAID-n keresztül.
Az olyan országokat, mint Kolumbia és Brazília, különösen érinti a segélyek felfüggesztése. Közép-Amerikában és a Karib-térségben Guatemala, Honduras és Haiti szenvedett súlyos csapást.
Az amerikai ügynökség 2023-ban több mint 1,7 milliárd dollárt biztosított latin-amerikai projektekre, amelyek középpontjában a „humanitárius segítségnyújtás, a gazdasági fejlődés, az emberi jogok és a jó kormányzás” áll.
A ForeignAssistance által készített és a CNN által közzétett jelentésben az USAID finanszírozásának 2023-ig tartó megoszlása a következőképpen alakul (dollárban): Kolumbia: 389 millió, Haiti: 316 millió, Venezuela: 205 millió, Guatemala: 178 millió, Honduras: 144 millió, El Salvador: 138 millió, Peru: 111 millió, Mexikó: 71 millió, Dominikai Köztársaság: 49 millió, Ecuador: 46 millió, Nicaragua: 25 millió, Brazília: 19 millió, Paraguay: 10 millió, Kuba: 9 millió, Costa Rica: 5 millió, Panama: 0,9 millió, Bolívia: 0,6 millió, Chile: 0,3 millió.
Az amerikai ügynökség fontos szerepet játszott a régióban, nemcsak mint finanszírozási motor, hanem mint partner is olyan projektek megvalósításában, amelyek közvetlen hatással vannak emberek millióinak életminőségére.
Az 1963-ban alapított USAID jövője bizonytalan. A közel 10.000 alkalmazottal és 2023-ban 50 milliárd dolláros éves költségvetéssel rendelkező ügynökség kulcsszerepet játszik a globális fejlesztésben és a humanitárius segítségnyújtásban.
Az ENSZ Pénzügyi Nyomonkövetési Szolgálata (FTS) szerint a Kolumbiában 2024-ben a humanitárius segélyezésre szánt pénzeszközök 70 százaléka az USA-ból származik. Az USAID bezárása többek között a szociális fejlesztési szervezeteket, a paraszt-, afro-kolumbiai és őslakos szervezeteket, az államnak nyújtott technikai segítségnyújtást és a médiát érinti. Ez még a békemegállapodás és a békéért felelős különleges joghatóság végrehajtását is befolyásolhatja.
A finanszírozás befagyasztása miatt számos munkahely szűnt meg a helyi és nemzetközi civil szervezeteknél. Becslések szerint csak Kolumbiában több mint 5000, Brazíliában körülbelül 3500, Peruban pedig körülbelül 2000 munkahely érintett.
Stephen McFarland, az USA korábbi guatemalai nagykövete (2008-2011) és az USAID korábbi kolumbiai igazgatója egy interjúban bírálta az USAID bezárásának következményeit: „Ez katasztrófa az USA és világszerte több millió ember számára, akik az USAID egészségügyi programjainak támogatására támaszkodnak”.
Ugyanakkor az USAID által létrehozott függőségeket és hatalmi viszonyokat is élesen bírálták. Költségvetésével az USAID az amerikai külpolitika pénzügyi karjaként működik. Az „emberi jogok támogatása és védelme” és a „humanitárius” érdekek mögött.
Raúl Antonio Capote kubai akadémikus azt kritizálja, hogy az USAID mögött „sötét történelem” áll. A szervezet támogatta az emberi jogok megsértését, a Condor hadművelet finanszírozásától kezdve a „színes forradalmakig”. A Telesurnak adott interjújában felidézte, hogy „a Szövetség a Haladásért az 1960-as években a diktatúrák megsegítésére irányuló nagy Marshall-terv volt”. Ma az USA hasonló célt követ az ügynökségen keresztül: az el nem kötelezett kormányok eltiprását egy sokoldalú háború révén. Az USAID a baloldali és progresszív kormányok elleni hibrid hadviselés egyik eleme.
Venezuela is élesen bírálta az USAID tevékenységét. A fejlesztési segélyszervezet többek között az akkori ideiglenes elnök, Juan Guaidó érdekében ellenzéki nem kormányzati szervezeteket finanszírozott.
A kolumbiai Mutante oknyomozó médium megállapította, hogy a nemzetközi segélyek több mint fele az USA-ból származik. Ez megkérdőjelezhető függőséget teremt, hiszen a pénz olyan kulcsfontosságú területeket tesz lehetővé, mint az éhezés és a szegénység elleni küzdelem, vagy akár a békefolyamat megvalósítása.
Bolívia és Ecuador baloldali kormánya már 2013-ban megszüntette az USAID-del való együttműködést, mert az beavatkozott a belügyeikbe, és kiutasította az ügynökséget az országból.
Írta: Ariana Pérez
Forrás: Amerika21
