Szerdán és csütörtökön országos sztrájk volt Kolumbiában. A sztrájkot a CUT szakszervezeti szövetség hirdette meg. A szakszervezetek, szakmai szervezetek és társadalmi mozgalmak támogatták az akciót.
A cél az volt, hogy a kongresszus engedélyezze a népszavazást Gustavo Petro elnök által javasolt társadalmi reformokról, köztük a munkaügyi és egészségügyi reformokról.
Több mint 40 városban több mint 47 akcióra került sor. Bogotában, Medellínben, Caliban és Armeniában békés tüntetések, nyílt polgári gyűlések és rövid ideig tartó útlezárások voltak. A fővárosban több ezer ember gyűlt össze a Plaza de Bolivar téren, a kongresszusi épület előtt. A tüntetések nagyrészt békésen zajlottak, amit sokan a kolumbiai demokratikus kultúra érettségének jeleként értékeltek.
A mobilizációt a CUT vezette. Elnöke, Fabio Arias kijelentette: „Ha a kongresszus továbbra is blokkolja a reformokat, újra az utcára vonulunk.”
A tüntetéseket az váltotta ki, hogy a szenátus elutasította az első népszavazási javaslatot. Ez tizenkét kérdést tartalmazott, többek között az éjszakai és vasárnapi munkáért járó fizetésről, valamint az Uber és a Rappihez hasonló szolgáltatók munkakörülményeinek szabályozásáról.
A szenátusban elszenvedett kudarc után Petro elnök egy kibővített, 16 kérdésből álló változatot terjesztett elő, amely az egészségügyi reform elemeit is tartalmazza. Ez többek között előírja, hogy az állam maga gyárthassa a gyógyszereket, megszüntessék az egészségügyi ellátásban a közvetítőket, és a rendszer nagyobb hangsúlyt fektessen a megelőzésre és az alapellátásra.
Petro a népszavazást legitim eszköznek tartja az intézményi blokádok ellen. „Eljött a nép órája” – mondta.
Mivel a szenátus eddig nem reagált, Petro bejelentette, hogy ha június 1-jéig nem születik döntés, rendeletben írja ki a népszavazást. A lapzártáig Petro nem tett újabb nyilatkozatot.
Armando Benedetti belügyminiszter támogatta ezt a lépést azzal az érvvel, hogy a szenátus előző szavazása eljárási hibák miatt érvénytelen volt. A kritikusok azonban alkotmányellenességre figyelmeztettek. Efraín Cepeda szenátusi elnök a hatalmi ágak szétválasztásának megsértéséről beszélt, és jogi lépéseket helyezett kilátásba, ha az elnök rendeletet hoz.
A tiltakozások politikai feszültségekhez is vezettek. Carlos Fernando Galán, Bogotá polgármestere feljelentést tett Arias, a CUT vezetője ellen illegális útlezárások miatt. Arias azzal válaszolt, hogy az akciók rövidek és békések voltak, és nemzetközi jog, például a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet és az Amerika-közi Emberi Jogi Bizottság normái is alátámasztják őket.
További nyugtalanságot okozott Petro elnök távolléte a tüntetések alatt. Később kijelentette, hogy merényletre utaló információkat kapott, ezért lemondta részvételét.
Eközben a szenátusban újra tárgyalják a munkaügyi reformot. Ha június 20-ig nem fogadják el, a parlamenti ülésszünet után újra be kell nyújtani.
Ahhoz, hogy a népszavazás kötelező érvényű legyen, azt a szenátusnak jóvá kell hagynia, és legalább 13,5 millió választópolgárnak támogatnia kell – ami a kolumbiai hagyományosan alacsony választási részvétel miatt nagy akadályt jelent.
Írta: Jorge Andrés Garavito Cárdenas
Forrás: Amerika21
