Két év munkát, 150 meghallgatást és több mint 5000 ember részvételét követően a Gabriel Boric chilei elnök által létrehozott „Béke és Megértés Bizottság” benyújtotta zárójelentését. Boric televíziós beszédében ismertette az eredményeket, konkrét lépéseket ígért azok megvalósítására, valamint alkotmányreformot az őslakos népek jogainak elismerése érdekében.
A bizottság létrehozásának oka a mapuche közösségek és az állam, valamint az agráripar között évtizedek óta fennálló, részben erőszakos formában is megnyilvánuló érdekellentét volt.
Ennek megfelelően a bizottságban parlamenti képviselők, a mapuche és az agráripar képviselői, valamint neves tudósok minden politikai táborból képviseltették magukat. A zárójelentés ellen csak Sebastián Naveillán, az agrárgazdaság képviselője és a szélsőjobboldali Republikánus Párt tagja szavazott. Ellenszavazatát azzal indokolta, hogy a jelentés nem minősíti terrorizmusnak a mapuche ellenállást, és hogy a földek visszaszolgáltatása állítólag veszélyeztetné Chile élelmezésbiztonságát.
Boric televíziós beszédében bevezetőként kijelentette, hogy a benyújtott dokumentum egyedülálló lehetőséget kínál a mapuchek által lakott régiókban, a Wallmapuban, a földátadás végleges rendezésére, valamint a béke és az igazságosság tartós biztosítására. Minden politikai szereplő és a következő kormányok támogatását várja, mivel a feladatok megoldása meghaladja saját kormányzati mandátumának lehetőségeit.
A bizottság 486 000 hektár földterület átadását javasolja különböző mapuche közösségeknek. A mapuchek a dél-chilei Biobío, La Araucanía, Los Ríos y Los Lagos régiókban található ősi területeik visszaszolgáltatását követelik, amelyek ma részben magántulajdonban vannak. Ehhez alapvető reformra van szükség a jelenlegi földátadási rendszerben. Jelenleg hiányzik az átláthatóság, és az engedélyezési eljárások gyakran évekig, néha évtizedekig is elhúzódnak. Boric szerint ez elfogadhatatlan.
A második félévben a kormány ezért reformot terjeszt elő a földátadásról. Ezzel nemcsak a nemzeti konfliktust kívánja megoldani, hanem az ILO 169. egyezményét is végrehajtani, amely az őslakos népek jogait szabályozza.
A megbékélés gesztusként az erőszakos összecsapásokban érintetteknek kiterjedt támogatást és kártérítést ígérnek. 2013 óta 60 embert öltek meg, több mint 4000 házat romboltak le, és számos gyújtogatás történt az erdőgazdálkodási és mezőgazdasági ipar létesítményeiben és járműveiben.
Az erőszak, a bizalmatlanság és a hátrányos megkülönböztetés súlyosan károsította az Arauco (BioBío régió) és Malleco (Araucanía régió) térségek fejlődését. Beszédében Boric hangsúlyozta, hogy megbízta a gazdasági minisztert egy átfogó terv kidolgozásával az említett térségek gazdaságának újraindítására. Célzott beruházásokkal munkahelyeket kell teremteni és lehetővé tenni az önállóság felé vezető utat.
Boric felkarolta a bizottság javaslatát is, hogy az alkotmányban ismerjék el az őslakos népeket, és ezzel elfogadják Chile kulturális sokszínűségét. A meghozott intézkedéseket és a jövőbeli feladatokat egy új, magas rangú állami testület fogja kísérni, előmozdítani és végrehajtani, amely az őslakos népek ügyeivel fog foglalkozni.
A kongresszus a bizottság jelentésének átadásával párhuzamosan úgy döntött, hogy 56. alkalommal hosszabbítja meg a rendkívüli állapotot a Biobío és La Araucanía régiókban. Ott három éve mintegy 1500 katona állomásozik.
Írta: Michael Roth
Forrás: Amerika21
