Második forduló Peruban: a diktátor lánya a folyamatos tiltakozások ellenére is vezet a közvélemény-kutatásokban. Politikai stabilitásra semmiképpen sem lehet számítani.
A perui második fordulóban dől el, hogy a régió egy újabb országát egy Donald Trump politikai táborából származó szélsőjobboldali jelölt vagy egy progresszív állam- és kormányfő fogja-e vezetni a jövőben. Dél-Amerika harmadik legnagyobb országa vasárnap körülbelül 27 millió választásra jogosult polgárát hívja meg az új elnök megválasztására. A választáson a szélsőjobboldali diktátor lánya, Keiko Fujimori, és a szociáldemokrata-baloldali jelölt, Roberto Sánchez állnak egymással szemben. Két ellentétes politikai irányzat áll szemben egymással egy mélyen megosztott országban, amelyet évek óta instabilitás, korrupció, szegénység és növekvő társadalmi egyenlőtlenség jellemez.
Ez a választás sem fogja valószínűleg véget vetni Peru tartós politikai válságának. A mindössze tíz év alatt elhasználódott nyolc elnök közül heten jelenleg börtönben ülnek, házi őrizetben vannak, vagy bíróság előtt kell felelniük tetteikért. Ugyanakkor a mintegy 35 millió perui közül több mint kilencmillió él szegénységben, míg a foglalkoztatottak nagy része a bizonytalan informális szektorban dolgozik, szociális biztonság nélkül. A lakosság bizalma a politikai intézményekben ennek megfelelően alacsony. A valódi hatalmi kérdés egyébként sem az elnöki palotában dől el. A kongresszusban a jobboldali többség egy rugalmas „tartós erkölcsi alkalmatlanság” záradékkal rendelkezik, amely egy már többször is alkalmazott eszköz, amellyel minden olyan elnököt, aki ellentétben áll a domináns elit érdekeivel, elmozdíthatnak hivatalából. Ezért még Sánchez választási győzelme sem garantálná a politikai stabilitást. A második forduló azonban megmutatja, hogy egy újabb ország sodródik-e a Trump-tábor felé, vagy a progresszív erőknek sikerül-e megállítani a szélsőjobboldal előretörését.
Több közvélemény-kutatás szerint azonban jelenleg Keiko Fujimori, a Fuerza Popular párt elnöke a második forduló esélyese. Ő az exelnök Alberto Fujimori lánya, aki 1990 és 2000 között diktatórikusan kormányozta az országot, feloszlatta a parlamentet, halálosztagokat uszított az ellenzékiekre, és súlyos emberi jogi bűncselekmények miatt sok évet töltött börtönben. Keiko rendíthetetlenül hivatkozik „apja politikai örökségére”. A választási kampányban „kemény kéz” politikáját ígérte, és védelmezte az ország politikáját meghatározó neoliberális gazdasági modellt. Külpolitikájában nyíltan Donald Trumpra, Argentína államfőjére, Javier Mileire és a chilei szélsőjobboldali José Antonio Kastra orientálódik.
Ellenfele, Sánchez viszont sok vidéki és őslakos népcsoport reményeit testesíti meg. A pszichológus és kongresszusi képviselő miniszter volt a baloldali Pedro Castillo elnök kormányában, akit 2022 végén a jobboldal puccsal megbuktatott, és azóta börtönben ül. Sánchez a nemzetközi bányavállalatok erőteljesebb adóztatását, az állam nagyobb befolyását az ország nyersanyagainak kitermelésére, valamint egy új alkotmány kidolgozását szorgalmazza. Emellett reformokat ígér a rendőrség és az igazságszolgáltatás területén, és az autoriter biztonsági koncepciók helyett a polgári részvételre épít.
A második forduló előtti napokban Limában és más városokban is több ezer ember vonult utcára Fujimori jelöltsége ellen. „Soha többé Fujimorit!” és „Ne szavazzatok üresen vagy érvénytelenül!” jelszavak alatt szakszervezetek, diákszervezetek és a diktatúra áldozatainak hozzátartozói tiltakoztak a fujimorizmus esetleges visszatérése ellen. A diktátor lánya azonban már jelezte, hogy nem fogja elfogadni a vereséget. A választási eredmény elismerésére vonatkozó kérdésre csütörtökön így válaszolt: „Majd meglátjuk.”
Írta: Volker Hermsdorf
Forrás: JungeWelt
