A mexikói parlament jelenleg több választójogi kezdeményezést is tárgyal. Egy rendkívüli ülésszak keretében ezeket június 1-jéig el kell fogadni és hatályba kell léptetni, hogy a 2027-es választásokon már alkalmazni lehessen őket. A két parlamenti kamara többségi viszonyai alapján valószínű, hogy a végrehajtó hatalom és a kormánypárt, a Morena javaslatait elfogadják.
Az egyik javaslat a latin-amerikai geopolitikai helyzetre adott válaszként született. Ricardo Monreal Ávila, a Morena képviselője alkotmánymódosítás keretében azt javasolja, hogy a választási preferenciák vagy eredmények befolyásolására irányuló külföldi személyek, szervezetek vagy kormányok beavatkozását a választások érvénytelenségének okaként rögzítsék.
A mexikói nép nem fogadja el a pénzügyi támogatások, kibertámadások, dezinformációs kampányok vagy diplomáciai nyomás formájában megnyilvánuló külföldi beavatkozásokat, mivel azok „sértik a nemzet integritását és függetlenségét” – hangsúlyozta Monreal, a Morena parlamenti frakciójának koordinátora. A választási manipulációval kapcsolatos „Nemzetközi tapasztalatok” című fejezetben a kezdeményezés dokumentálja Oroszország beavatkozásait az ukrajnai választásokba 2004-ben és a romániai választásokba 2024-ben, amelyek a szavazás érvénytelenítéséhez vezettek. Latin-Amerikában azonban jelenleg elsősorban az Egyesült Államok beavatkozásai halmozódnak fel a jobboldali politikai erők javára, mint legutóbb a hondurasi választásokon.
Monreal kezdeményezése kritika tárgyát képezi a megfigyelők és az ellenzék körében. Az El Universal újságnak adott interjúban Javier Martín Reyes ügyvéd veszélyeket lát a kezdeményezés megvalósításában. A külföldi személyek vagy szervezetek beavatkozásának értékeléséért a választási bíróság felelős, amelyet „a Morena ellenőriz”. „Egyértelmű és jelentős veszély” áll fenn, hogy a kormánypárt megtámadhatja az ellenzék választási győzelmeit – figyelmeztetett Martín Reyes, aki a Mexikói Nemzeti Autonóm Egyetem (UNAM) jogi intézetében dolgozik.
Reyes is hangsúlyozza, hogy az amerikai kormány beavatkozásának veszélye olyan probléma, amelyet meg kell oldani. Mindezt annak fényében, hogy az USA nyomást gyakorol Mexikóra a szervezett bűnözéssel kapcsolatban. Így az északi szomszéd nemrég a mexikói Sinaloa állam kormányzójának, a Morena politikus Rubén Rocha Moya kiadatását követelte, mert állítólag együttműködött a helyi drogkartellel (a miamerikank.hu beszámolt erről). Feszültségeket okozott a CIA ügynökeinek jelenléte is az északi Chihuahua államban, akik a chihuahua-i jobboldali kormánnyal együttműködtek, azonban a mexikói szövetségi kormánnyal való egyeztetés nélkül (a miamerikank.hu beszámolt erről).
Egy második törvényjavaslatban Claudia Sheinbaum elnök asszony az úgynevezett „narkopolitikusokat”, vagyis a kábítószer-bandákkal kapcsolatban álló politikusokat kívánja leleplezni, amint azok közhivatali tisztségre jelöltetik magukat. Ehhez a Szövetségi Választási Intézeten (INE) belül létre kell hozni egy bizottságot a jelöltek integritásának ellenőrzésére. Ennek feladata olyan mechanizmusok kidolgozása, amelyekkel fel lehet deríteni azokat a közhivatalra pályázókat, akiknek kapcsolataik vannak a szervezett bűnözéssel. A bizottságnak olyan hatóságoktól, mint például az ügyészség pénzmosási osztálya, információkat kell kapnia a lehetséges kockázatokról, de nem kaphat aktákat, nyomozati iratokat vagy pénzügyi adatokat.
Amint a hatóságok arra a következtetésre jutnak, hogy egy jelölt esetében „alapos kockázat” áll fenn a szervezett bűnözéssel való kapcsolatra, erről bizalmasan tájékoztatják a jelölt pártját. A javaslat szerint a jelöltségről szóló végső döntés az adott pártnál marad. A kezdeményezés rögzíti, hogy a „megalapozott kockázat” megállapítása nem helyettesíti sem a büntetőjogi vádemelést, sem a bíróságok hatáskörét.
2026. június 6-án, Sheinbaum elnök hatéves hivatali idejének felénél a mintegy 100 millió mexikói választópolgár újraválasztja a mexikói szövetségi parlament 500 képviselőjét, valamint a 32 szövetségi állam közül 17-ben a kormányzókat és a helyi parlamenteket.
Írta: Philipp Gerber
Forrás: Amerika21
