Óscar Pérez-Oliva Fraga külkereskedelmi miniszter az amerikai szankciókat okolja a szállítások leállásáért. Az európai hajózási társaságok is felfüggesztik a Kubával folytatott kereskedelmet.
Több mint 7.000 konténer élelmiszerrel, gyógyszerekkel, valamint az energia- és vízellátáshoz szükséges áru nem juthat el Kubába, és különböző karibi kikötőkben rekedtek. Ezt Óscar Pérez-Oliva Fraga kubai miniszterelnök-helyettes és külkereskedelmi miniszter július 29-én jelentette be a kubai Nemzetgyűlés előtt. A miniszter szerint az árukat a nemzetközi kereskedelem szabályai szerint jogszerűen szerezték be.
Pérez-Oliva Fraga az amerikai szankciókat okolta a blokádért. A visszatartott szállítmányok között a sziget ivóvíz-programjához szánt áruk is szerepelnek. Naponta több mint hárommillió kubai nem jut rendszeresen ivóvízhez.
„Szerettem volna megragadni az alkalmat, hogy felelőssé tegyem azokat, akik meg akarják akadályozni ezeknek az áruknak az érkezését, akik tétlenek maradnak és hagyják, hogy ez a népirtás megtörténjen, valamint azokat, akik behódolnak az Egyesült Államok érdekeinek – mindannyian felelősek ártatlan emberek életének elvesztéséért” – mondta a miniszter a parlament előtt.
A kubai állami vállalat, a Medicuba korábban arról számolt be, hogy a német Hapag-Lloyd hajózási társaság két, epilepsziás gyógyszert tartalmazó konténert visszatartott a kolumbiai Cartagena de Indias kikötőjében. A vállalat az amerikai szankciós törvények betartására hivatkozott. Röviddel korábban a francia CMA CGM hajózási társaság Jamaicában visszatartott több tucat, Kubába tartó konténert, köztük egyet, amelyben gyógyászati cikkek voltak.
Mindkét eset összefüggésben áll az úgynevezett 14404. számú elnöki rendelettel, amelyet Donald Trump amerikai elnök május 1-jén írt alá. A rendelet azzal fenyegeti azokat a személyeket és vállalatokat, akik a kubai kormány számára dolgoznak, vagy azt pénzügyileg, anyagi vagy technológiai szempontból támogatják, hogy befagyasztják az Egyesült Államokban lévő vagyonukat. A rendelet hatálybalépése után röviddel mindkét európai hajózási társaság felfüggesztette az új, Kubába tartó megrendelések elfogadását. A Mariel-i kikötőt, az ország legfontosabb és legnagyobb kapacitású konténerkikötőjét, időközben közvetlenül az USA szankcionálta. A spanyol Meliá és Iberostar szállodaláncok is a másodlagos szankciók miatt vonultak vissza Kubából.
Trump, miután visszatért a Fehér Házba, 2025 januárjában az egyik első hivatalos intézkedéseként ismét felvette Kubát az Egyesült Államok terrorizmust támogató államok listájára. 2026 januárjában újabb rendelet következett, amely büntetővámokkal fenyegeti azokat az országokat, amelyek üzemanyagot szállítanak Kubának. Ezen olajembargó következtében március óta csupán egyetlen tartályhajó érte el a kubai kikötőket.
A következmények a kubai lakosság számára súlyosak: áramkimaradások, üzemanyaghiány, korlátozások az egészségügyben, a közlekedési szektorban, az oktatásban és a vízellátásban. Kuba már több éve súlyos gazdasági válságban van, amely az év eleje óta szigorodó amerikai intézkedések miatt jelentősen súlyosbodott.
Forrás: Cubadebate
