A karibi sziget parlamentje a piacgazdasági nyitás mellett döntött. A szocialista projektet azonban továbbra is fenntartják.
Az év eleje óta drasztikusan szigorodott amerikai blokád és a bevonulási fenyegetések nyomása alatt a kubai Nemzetgyűlés messzemenő gazdasági reformokat fogadott el. Ezek a szocialista tervgazdaságtól való részleges elmozdulást irányozzák elő a piacgazdasági mechanizmusok javára, valamint a külföldi tőke számára történő további nyitást. »Kuba, szeretett Kubánk, jelenleg a század legnehezebb óráit éli át, és történelmi felelősségünk, hogy megmentsük« – nyilatkozta Miguel Díaz-Canel kubai elnök a csütörtöki (helyi idő szerint) szavazás után.
A Kubai Kommunista Párt Központi Bizottságának szerdai rendkívüli plenáris ülése elején Roberto Morales Ojeda szervezeti titkár hangsúlyozta, hogy Kuba nem csupán ellenáll, hanem aktívan keresi az alternatívákat a forradalom és a szocialista vívmányok megőrzése érdekében. Raúl Castro egy videóüzenetben megerősítette a reformok iránti támogatását a közgyűlés előtt. A 95 éves volt államelnök a hibák közös elemzésére szólított fel, és hangsúlyozta, hogy nem csupán az intézkedések elfogadása a döntő, hanem azok következetes végrehajtása a lakosság aktív részvételével.
A Manuel Marrero Cruz miniszterelnök által a parlament elé terjesztett 176 pontból álló csomag magában foglalja a gazdaságirányítási modell átalakítását, a helyi önkormányzatok autonómiájának megerősítését, mélyreható támogatási reformokat, valamint a kubai bankrendszer átalakítását. Így a jövőben engedélyezik a magán ingatlanprojektek megvalósítását, a magánbankok hozzáférést kapnak a pénzügyi szektorhoz, és a kubaiak, valamint a külföldiek is vásárolhatnak állami vállalatok részvényeit. Mely vállalatokat privatizálnak konkrétan, azt még nem hozták nyilvánosságra. Kiterjesztik a magánvállalkozásokra vonatkozó engedélyeket. A Kubában és külföldön élő kubaiak befektethetnek az idegenforgalomba. A magánvállalkozások az eddigi állami közvetítés nélkül importálhatnak és exportálhatnak árukat. Ezenkívül a kormány az állami apparátus leépítését tervezi a minisztériumok számának 27-ről 20-ra történő csökkentésével. Marrero hangsúlyozta, hogy az intézkedéseket nem a szocialista projektől való eltérésként, hanem annak szükséges továbbfejlesztéseként kell értelmezni. A gazdasági modellt átalakítják anélkül, hogy feladnák az 1959-es, Fidel Castro vezette forradalom elveit. A Kommunista Párt eközben az egységre és a széles körű társadalmi vitára támaszkodik.
Az Efe spanyol hírügynökség információi szerint az elnök új, ötfős gazdasági tanácsadó testületet hozott létre, amelynek tagjai között kormánykritikus közgazdászok is szerepelnek. A testület magját Omar Everleny, Juan Triana és Julio Carranza közgazdászok alkotják. A testület, amelynek tagjai közé tartozik José Luis Rodríguez García volt gazdasági miniszter is, kedden tartotta első érdemi munkamegbeszélését.
A három tanácsadó javaslatai – akik már az 1990-es évekbeli „Período especial”, azaz a „Különleges időszak” idején is strukturális reformokat szorgalmaztak – közös irányvonalat mutatnak: a piaci mechanizmusok erőteljesebb kihasználása a szocialista keretek között, a magánszektor és a külföldi befektetések nagyobb súlyozása, valamint az állami vállalatok nagyobb önállósága.
A cselekvés sürgősségét az 1990-es évek „különleges időszakát” követő legsúlyosabb, többdimenziós válság indokolja. Január óta Washington tovább szigorította a Kubával szemben már hat évtizede fennálló gazdasági blokádját, és leállította a kőolaj és az üzemanyag importját. Ennek egyik következménye, hogy naponta átlagosan 20 órán át áramszünet van. A külföldi szállodaláncok, hajózási társaságok és bankok az amerikai szankcióktól való félelmük miatt részben teljesen visszafogták tevékenységüket.
Írta: Kurt Terstegen
Forrás: JungeWelt
