Az utazás illeszkedik Washington egyre agresszívebb és egyben álszent politikájába Havanna felé. Szerdán Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter látogatást tett a megszállt kubai területen található Guantanamo-i haditengerészeti támaszponton, és a helyszínen állomásozó katonák előtt kijelentette: „Hamarosan a kubai kormány barátai lehetünk”, miután nyíltan katonai akciókkal fenyegette az országot, amennyiben Kuba kiépítené védelmi rendszerét.
Hegseth „ostobának” nevezte, ha a kubai kormány olyan fegyverrendszerek beszerzésére törekedne, amelyek elérhetik a guantanamói haditengerészeti támaszpontot, vagy akár az amerikai kontinenst is. Washington nem fogja elfogadni egy ilyen fejleményt. Ebben az esetben a miniszter katonai megtorló intézkedésekkel és közvetlen támadásokkal fenyegette a szocialista szigetországot. „Kuba jövője az Egyesült Államok elnökének és a kubai vezetésnek a kezében van” – mondta Hegseth. A Pentagon „minden lehetőséget” a rendelkezésére bocsát majd Donald Trump főparancsnoknak, amire szüksége lehet egy ilyen forgatókönyv esetén.
Az új kubai fegyverrendszerek jelentette fenyegetésről szóló narratívát az elmúlt néhány hónapban egyre inkább terjesztik az amerikai média és a politikai szereplők. Így például a titkosszolgálatokhoz közeli amerikai hírportál, az Axios május közepén azt állította, hogy Kuba körülbelül 300 bevetésre kész harci drónnal rendelkezik, amelyek képesek támadni célpontokat az észak-amerikai kontinensen. Konkrét bizonyítékokat erre az állításra nem mutattak be. A havannai kormány alaptalannak minősítette a vádakat, és célzott dezinformációs kampányról beszélt. Bruno Rodríguez külügyminiszter kijelentette, hogy az ilyen állítások terjesztésének célja az, hogy az amerikai közvéleményben fenyegetési forgatókönyvet konstruáljanak, és ezzel igazolják a Havanna elleni politika további szigorítását.
Az amerikai hadsereg és magas rangú katonai képviselők jelenléte a Karib-térségben az utóbbi időben jelentősen megerősödött. John Ratcliffe CIA-igazgató régióbeli látogatása után néhány nappal a Dél-parancsnokság parancsnoka, Francis Donovan tábornok is megérkezett Kubába. Washington már korábban is áthelyezte legnagyobb repülőgép-hordozóját az ország partjainál fekvő vizekre.
A szigorított amerikai blokád következményei egyre érezhetőbbek a szocialista szigetállamban. Különösen az olajembargó tovább súlyosbította a már amúgy is feszült ellátási helyzetet, és súlyos korlátozásokhoz vezetett az energiaellátás, a közlekedés és a közszolgáltatások terén. Az ismétlődő áramkimaradások hátráltatják az iskolai oktatást és az egészségügyi ellátást, míg az üzemanyag- és orvosi felszereléshiány megnehezíti a lakosság ellátását. Volker Türk, az ENSZ emberi jogi biztosa hétfőn bírálta az amerikai politika súlyos következményeit a kubai lakosságra nézve. A blokád különösen a védelemre szoruló csoportokat érinti, és veszélyezteti az alapvető gazdasági, szociális és egészségügyi jogokat.
A Fehér Ház szerdán a nemzetbiztonságra hivatkozva reagált erre, amelyet állítólag a kubai kormány fenyeget. A szankciók olyan szervezetek és személyek ellen irányulnak, akik veszélyt jelentenek az Egyesült Államokra – nyilatkozta egy kormányképviselő a Reutersnek.
Hegseth látogatása nem csak Kubával szembeni fenyegetései miatt váltott ki kritikát. A hadügyminiszter ugyanis kijelentette, hogy a haditengerészeti bázison kialakított kínzótáborban még mindig fogva tartott 15 foglyot, akiket a 2001. szeptember 11-i támadásokkal hoznak összefüggésbe, már rég ki kellett volna végezni. Valójában közülük csupán kettőt ítéltek el katonai bíróságok. Összességében az elmúlt 25 évben az USA több mint 800 embert tartott fogva a táborban – sokukat vádemelés nélkül. Számos volt fogvatartott számol be szisztematikus kínzásról és egyéb súlyos emberi jogi jogsértésekről.
Írta: Kurt Terstegen
Forrás: JungeWelt
