Haitin a rendőri misszió a kiskorúak elleni háborúvá válik

A legfrissebb adatok szerint július és szeptember között több mint 1740 embert öltek meg vagy sebesítettek meg a bűnbandák, lázadók, önbíráskodó csoportok, a kormányerők és a kenyai rendőrség által vezetett MMS által elkövetett erőszakos cselekményekben. Ez közel 30 százalékos növekedést jelent az előző negyedévhez képest. Ugyanakkor a fővárosban, Port-au-Prince-ben az irreguláris erők ellenőrzése alatt álló terület állítólag 80-ról 85 százalékra nőtt.

Az elemzett időszakban megöltek közül állítólag legalább 669 embert öltek meg a bandák elleni rendőri műveletek során. Az áldozatok háromnegyede feltételezett bandatag volt, egynegyedük civil. Az információk „a halálos erő potenciálisan aránytalan alkalmazására és a lakosság védelmét szolgáló óvintézkedések hiányára utalnak a rendőri műveletek során” – mondta Binuh.

Közben az ENSZ irodája megemlíti egy új fegyveres alakulat, a „Brigade de Surveillance des Aires Protégées” megjelenését, amelyet az állam hozott létre, de nem a törvény szerint. Különböző médiumok egy amerikai biztonsági magánvállalat zsoldosainak jelenlétéről is beszámoltak.

A Haiti Elnöki Átmeneti Tanácshoz (CPT) intézett, a céljukkal kapcsolatos kérdések megválaszolatlanok maradtak. A CPT csupán megerősítette jelenlétüket. Garry Conille miniszterelnök állítólag lemondta a zsoldosok hivatalos státuszának legmagasabb szintű tisztázására összehívott találkozót.

El Salvador újabb szereplőként jelentette be magát a növekvő erőszak színterén. Az ország, amely a kormány szerint sikeresen harcol a bandák ellen, katonai erőket akar Haitire küldeni, és hivatalossá tette erői büntetlenségét. A parlament által a bevetésről kért megállapodás titkos, a külügyminisztérium csak „orvosi evakuálási műveletekről” beszélt, amelyeket az El Salvador fegyveres erői fognak végrehajtani. Guatemala 150 katonai rendőrtiszttel kívánja növelni a biztonsági missziót.

Az amerikai székhelyű Human Rights Watch (HRW) nemzetközi civil szervezet október elején riadót fújt a harcokban részt vevő kiskorúak és gyermekek számának nyilvánvaló növekedése miatt. A Binuh-jelentés szerint az állami erők legalább 106 bíróságon kívüli gyilkosságot hajtottak végre az elemzett időszakban, köztük hat, mindössze tízéves gyermeket. Azzal vádolták őket, hogy információkat adtak át bandatagoknak.

A Binuh és a médiajelentések feltételezik, hogy a „bandák” az utóbbi időben „főként” gyerekeket toboroztak, és ezt a többnemzetiségű biztonsági misszió kezdetére adott „reakciónak” ítélik. A gyerekek felderítőként szolgáltak, fegyvereket és lőszert szállítottak, de részt vettek a harcokban is. Jelenleg a bandatagok akár 50 százaléka is lehet gyerek.

„A haiti katasztrofális helyzet miatt a gyerekek még inkább ki vannak téve a bandák általi toborzásnak” – áll a Binuh-jelentésben. „Az oktatáshoz, a munkához és az alapvető szükségletekhez való hozzáférés hiánya olyan helyzetet teremt, amelyben a bandákhoz való csatlakozást tekintik a túlélés egyetlen lehetőségének”.

A Human Rights Watch hangsúlyozza, hogy a társadalmi és gazdasági válság közepette a bandák vonzó lehetőséget jelentenek az éhség és a szegénység által hajtott gyermekek számára a túléléshez. „A korlátozott túlélési lehetőségek miatt sok haiti gyermek vonzódik a bűnözői csoportokhoz, ahol illegális tevékenységekbe keverednek, és komoly kockázatoknak vannak kitéve” – mondta Nathalye Cotrino, a HRW válság- és konfliktuskutatója.

A civil szervezet idézi többek között egy 16 éves haiti fővárosi lakost, aki elmondta, hogy 14 éves korában csatlakozott a Village de Dieu csoporthoz. „Mielőtt csatlakoztam, az anyukámmal éltem. Nagyon nehéz volt élelmet és ruhát szerezni” – mondta. „Otthon nem volt étel. De, amikor [a csoporttal] voltam, tudtam enni”.

A szervezet ajánlásokat tesz a hatóságoknak, hogy a biztonsági erők bevetésekor biztosítsák a kiskorúak és a gyermekek különleges védelmét. Az átmeneti kormánynak „a gyermekek életének javítására kellene összpontosítania a védelem biztosításával, az alapvető javakhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáféréssel, beleértve az oktatást és a jogi lehetőségeket a rehabilitációjuk és reintegrációjuk érdekében”.

Ugyanakkor semmi jel nem utal arra, hogy a Haiti területén az állami funkciók helyreállítását célzó multinacionális biztonsági misszió kezdetektől fogva erősen militarizált koncepciója megkérdőjeleződne. Az új fegyveres szereplők megjelenése ennek ellenkezőjére utal.

A haiti közvélemény kezdettől fogva ellenezte az MMS bevetését. Az ellenállás fő oka az ország szuverenitásának korlátozása és a korábbi hasonló nemzetközi missziók katasztrofális kimenetele volt.

Ugyanakkor az MMS kritikusainak politikai képviseletét Haiti ideiglenes intézményeiben kifejezetten kizárták, hogy a külföldi beavatkozás jogi kereteit biztosítsák.

Írta: Marta Andujo

Forrás: Amerika21