„A felnőttek mindig a következő generációkról beszélnek, akiket a globális felmelegedés következményei érintenek majd” – mondja a tizenegy éves Katherine Olmos–„ez hülyeség! Ami már most is történik, az szuper veszélyes, és már most megváltoztatja a mai gyerekek életét. Ezt mindenki láthatja!” Aztán kijavítja magát: „Mindenki láthatja! De nem látják. Sok osztálytársam az iskolában azt mondja, hogy a téma túl unalmas vagy túl nehéz nekik”.
Katherine, a Kindernothilfe Santiago de Chilében működő Niñas y Niños Sin Fronteras partnerprojektjének egyik szóvivője a lányok és fiúk számára, annál nagyobb hatással volt rá, amit három napon át 20 másik argentin, perui és chilei gyerekkel és fiatallal együtt a Valparaísótól délre, a Csendes-óceán partján fekvő El Quisco kisvárosban tapasztalt. Ők maguk fogalmazták meg a találkozó vezérmotívumát: „Mi, a szervezett gyerekek és fiatalok vagyunk a Föld, a víz, a levegő és a föld védelmezői, amelyen élünk”.
Bizonyára nem véletlen, hogy ez a címszó emlékeztet a Földanyával és a Földön (pachamama) való harmonikus élet andoki kozmovíziójára és az egyensúlyban lévő világért folytatott állandó küzdelemre. Az sem véletlen, hogy a hét résztvevő szervezet gyermekei és fiataljai éppen ebben az időszakban választották a környezetvédelem, a globális felmelegedés és a fenntarthatóság témáját: „2023-ban a szélsőséges éghajlati jelenségek gyakoribbá váltak abban a három országban, ahonnan a gyerekek El Quiscóba utaztak erre a találkozóra” – magyarázza María Elena Vásquez képzett pedagógus és jogász, a Niñas y Niños Sin Fronteras két igazgatójának egyike: „Sok minden egyszerre jött össze: az évszázad heves esőzései és áradásai az egész perui partvidéken, 113 halálos áldozattal és 180.000 olyan emberrel, akiknek házait és otthonait a víz- és iszaptömegek lerombolták, hetekig tartó elviselhetetlen hőség és szárazság a nyár folyamán itt Chilében, nagy kiterjedésű, fenyegető erdőtüzek és krónikus vízhiány az Andok mindkét oldalán”, és hozzáteszi: „A gyerekek a természet egyre túlzottabb kizsákmányolását, különösen Dél-Amerika ezen részén, a környezet pusztítását és annak következményeit látják az életüket fenyegető veszélynek!’.
Anthony Izquierdo (17 éves), aki szintén a Niñas y Niños Sin Fronteras projekt egyik szóvivője, konkrétan kifejezi, amit a gyerekek és fiatalok jelentettek és megvitattak az El Quiscóban tartott találkozójukon: „Azok közülünk, akik olyan óriásvárosokban élnek, mint Lima vagy Santiago, élénken leírták, milyen az, amikor még az iskolába menet is alig kapunk levegőt, mert a felnőttek szemetet égetnek, beleértve még az autógumikat is a nyílt úton, és a több százezer autó, teherautó és busz órákon át dugóban álló százezrei miatt azonnal könnybe lábad a szemünk. A legsúlyosabb szmogszennyezéssel járó hónapokban a szabadtéri sportolás nem lehetséges, és a gyerekek nem mehetnek ki játszani. Különösen azok számára, akik az utcán élnek, vagy sokunkhoz hasonlóan az utcán kell dolgozniuk, ezek a hónapok a poklot jelentik!”
Azok a gyerekek és fiatalok, akik három napon át a chilei Keresztény Munkásifjúság Házában (JOC) El Quiscóban találkoztak, nem a szubkontinens déli részéről érkező Greta Thunbergek voltak, hanem a Latin-Amerikai Dolgozó Gyermekek és Fiatalok Mozgalmának (MOLACNNATS – Movimiento de Niñas, Niños y Adolescentes Trabajadores de América Latina y el Caribe) lányai és fiai, valamint menekült és migráns hátterű gyerekek. A találkozót hét szervezet készítette elő közösen, köztük a három Kindernothilfe-partner IFEJANT (Lima, Peru), Protagoniza (Coronel, Chile déli része) és Colectivo Sin Fronteras (Santiago, Chile). A Kindernothilfe Ausztria adományozói anyagilag is hozzájárultak a workshophoz. Argentínából a La Veleta y la Antena nevű kezdeményezés lányai és fiúi vettek részt, amely Ugarteche, Luján de Cuyo és Mendoza településeken élő, a mezőgazdaságban dolgozó és családjukkal Bolíviából elvándorolt gyermekek jogaiért küzd. Chiléből a chilei főváros, Santiago déli részén található La Legua szegény negyedből érkezett egy csoport, amely a La Caleta gyermekjogi szervezettel működik együtt – Peruból pedig a MOLACNNATS és a MNNATSOP – Mozimiento Nacional de Niños, Niñas y Adolescentes Trabajadores Organizados del Perú (Perui Dolgozó Gyermekek és Fiatalok Szervezett Mozgalma) két szövetségének fiataljai delegáltak fiatalokat. A 20 lányt és fiút a résztvevő szervezetek kilenc felnőttje kísérte el, köztük a 89 éves pedagógus és szalézi pap, Alejandro Cussiánovich (IFEJANT), aki a világ egyik legkiemelkedőbb harcosa a dolgozó gyermekek jogaiért, valamint a gyermekek és fiatalok aktív részvételéért és bevonásáért a társadalmi és politikai döntéshozatali folyamatokba.
Mind a hét szervezet heteken át intenzíven készült az El Quiscóban tartott találkozóra. A projektekben részt vevő összes lánnyal és fiúval tartottak workshopokat és plenáris üléseket. „Éreztük, hogy mennyire fontos ez a téma a gyerekek számára” – mondja María Elena Vásquez–„mennyire intenzíven foglalkoznak olyan problémákkal, mint az utcán és a környékükön található szemét, a zöldterületek hiánya, a szmog és a kipufogógázszennyezés, de olyan lehetséges megoldásokkal is, mint például az újrahasznosítható hulladékok újrahasznosításának segítése”. A 11-17 éves résztvevők túlnyomó többsége számára az El Quiscóban töltött intenzív három nap volt életük első olyan élménye, amikor személyesen találkozhattak a szomszédos országokból származó társaikkal, meghallgathatták egymást, tanulhattak egymástól és vitatkozhattak egymással.
Mi motiválja a gyerekeket és fiatalokat, akiknek otthon nap mint nap munkájukkal kell hozzájárulniuk ahhoz, hogy a családjuk valahogy megéljen, vagy hogy nekik maguknak is legyen miből iskolába járniuk és a tananyagokat kifizetniük, hogy ilyen intenzíven foglalkozzanak a globális felmelegedéssel és a környezetpusztítással? María Elena Vásquez egyértelmű választ hozott az El Quiscóból: „Igazán lenyűgöző volt látni a beszélgetések során, hogy a gyerekek és fiatalok milyen pontosan dolgozták ki, hogy az emberek kizsákmányolása, a gazdagok és szegények közötti szélsőséges különbségek és a természet túlzott kizsákmányolása milyen szorosan összefüggnek a Latin-Amerikában tapasztalható pusztító környezetpusztítás következményeivel!”.
Azt, hogy a gyerekek és fiatalok találkozója El Quiscóban a november 30. és 2023. december 12. között Dubajban megrendezésre kerülő 28. Klíma Világkonferenciával (COP) közvetlenül egyidőben kerüljön megrendezésre, a hét támogató szervezet nem tervezte, de Anthony Izquierdo, a Niñas y Niños Sin Fronteras projekt munkatársa ennek ellenére szeretné hangsúlyozni: „A három nap alatt sokat beszéltünk a biológiai sokféleségről, a veszélyeztetett környezetről és az ökoszisztémáról is, amely itt Dél-Amerikában sok helyen lángokban áll, az égő bolygónkról”. Ezért a 20 lány és fiú végül nagyon világos követeléseket fogalmazott meg a három argentin, chilei és perui kormány, valamint a klímakérdésben érintett nemzetközi szervezetek számára: tegyenek végre határozottabb lépéseket a CO₂-kibocsátás ellen, lépjenek fel a természet pusztító kizsákmányolása ellen, különösen a drámaian fogyatkozó vízkészletek megmentéséért, és ne áldozzák fel folyamatosan a mezőgazdaságból élő családok érdekeit a nagy bányászati és egyéb vállalatok érdekeinek!
„De azt is megtanultuk – teszi hozzá Katherine Olmos -, hogy mindannyian tehetünk azért, hogy ez ne így legyen! Például a hulladék kérdése nagyon is rajtunk múlik”. Az El Quiscóból származó tizenegy éves lány sok új érvet szedett össze magában a jövőbeni beszélgetésekre a Santiagóban lévő iskolai osztályában. És hogy a szomszédos országok gyermekeit és fiataljait mindig szem előtt tartsák, a találkozó 20 résztvevője a közösségi médián keresztül szakmailag is összekapcsolódott, hogy naprakészen tájékoztassák egymást: „Sokkal többet tehetünk annál, amit ők a COP 28-on Dubajban tesznek” – magyarázza Anthony hűvösen.
Írta: Jürgen Schübelin
Forrás: Lateinamerika Anders
