Argentína: Három évtizeddel az AMIA-épület elleni merénylet után az iráni „szervezők” távollétében folyik a per.
Argentínában hamarosan távollétében tárgyalják hét iráni és három libanoni Hezbollahhoz köthető személy ügyét. Ezt jelentette be Daniel Rafecas szövetségi bíró múlt csütörtökön. Őket Argentína történelmének legsúlyosabb robbantásos merényletében való részvétellel vádolják. 1994. július 18-án Buenos Airesben meghalt a feltételezett merénylő és 85 ember, akik az AMIA biztosítótársaság épületében tartózkodtak, amely egyben a dél-amerikai ország legnagyobb zsidó közösségének számos tevékenységének központjaként is szolgált. További 300 ember megsebesült.
Az olyan különösen súlyos ügyekben, mint a népirtás, a kínzás és a terrorizmus, Argentínában csak egy februári törvénymódosítás óta lehet távollétében tárgyalni a szökésben lévő vádlottakat. A módosítás elsősorban Javier Milei érdeme, aki 2023 decembere óta tölti be az elnöki tisztséget. Milei „libertáriánusnak” nevezi magát, ami ugyan nem azonos a gazdasági liberalizmussal, de nem is áll tőle teljesen távol. Milei az izraeli miniszterelnök, Benjamin Netanjahu egyik legközelebbi nemzetközi szövetségese, és támogatja Ukrajnát Oroszországgal szemben.
2006 októberében az akkori argentin főügyész, Alberto Nisman vádat emelt a Hezbollah ellen, hogy Irán támogatásával hajtotta végre az AMIA-merényletet. A tizenkét vádlott közül kettő, köztük Akbar Hásemi Rafszandzsáni, aki 1989 és 1997 között volt elnök, időközben meghalt. Nisman 2015 januárjában holtan, feltehetően meggyilkolva találták meg lakásában, néhány nappal azután, hogy átadott egy hosszú nyomozati jelentést.
Nisman korábban, 2013-ban vádat emelt az akkori elnök, Cristina Fernández ellen is. Azzal vádolta őt, hogy egy, az AMIA-merénylettel kapcsolatos megállapodás, amely lehetővé tette argentin ügyészek számára iráni állampolgárok kihallgatását saját országukban, a nyomozás akadályozására és „büntetlenségi paktumra” irányul. Az argentin legfelsőbb bíróság 2024 decemberében hatályon kívül helyezte a vád alól 2021 októberében hozott felmentő ítéletet. Így új tárgyalás vár az exelnökre.
A tíz személy között, akiket hamarosan távollétükben vád alá helyeznek, van az iráni „forradalmi gárda” jelenlegi főparancsnoka, Ahmad Vahidi tábornok, aki Ebrahim Raisi elnök kabinetjében (2021 augusztusától 2024 májusáig) belügyminiszterként szolgált. 1994-ben Vahidi állítólag a Kuds-csapat parancsnoka volt, amely a „forradalmi gárda” külföldi bevetéseiért felelős. A vád szerint ő volt a merénylet „szervezője”.
Plausibilis és egyértelmű indíték nem létezik. A vád kezdetben azt állította, hogy Irán bosszút akart állni azért, mert Argentína az Egyesült Államok nyomására nem volt hajlandó folytatni a teheráni kísérleti reaktorhoz szükséges fűtőelemek szállítását – amely Washington ajándéka volt a sahnak, és amelynek építését a német Kraftwerk-Union kezdte meg 1975-ben. De ez nem volt semmi különös, mert az 1979-es „iszlám forradalom” után szinte az összes nemzetközi partner kivonult Irán polgári atomprogramjából.
A vádemeléshez szükséges bizonyítékok is gyengék voltak. A letartóztatási parancsok eleinte szinte kizárólag egy iráni informátor, Abdolghasem Mesbaschi, a szövetségi hírszerző szolgálat informátora által tett megkérdőjelezhető és ellentmondásos vallomásokon alapultak. Ez az informátor azt állította, hogy a merényletet 1993. augusztus 14-én, az Iszlám Köztársaság teljes vezetésének ülésén határozták el. Ezt egy titkosszolgálati kollégájától hallotta, aki azonban már halott volt, amikor Mesbaschi elmesélte a történetet. A titkos informátor később számos vallomását visszavonta, beleértve azt a vádat is, hogy az argentin volt elnök, Carlos Menem részt vett az AMIA-merénylet eltussolásában, ha nem is annak előkészítésében.
Írta: Knut Mellenthin
Forrás: JungeWelt
