Claudia Sheinbaum mexikói elnök asszony minden állampolgár számára biztosítani kívánja az ingyenes egészségügyi ellátáshoz való hozzáférést. Erre sürgősen szükség is van.
Háttér – Egészségügyi ellátás Mexikóban
Mexikó tagja az OECD-nek (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet), amely 38, túlnyomórészt iparosodott európai, de néhány latin-amerikai államot is magában foglal. Az egészségügy területén Mexikó az OECD 2025-ös statisztikája szerint csak közepes eredményeket mutat. A várható élettartam 75,3 évvel hat évvel alacsonyabb az OECD-átlagnál. A latin-amerikai átlag 76 év, a Mexikóval határos közép-amerikai országok közül Costa Rica és Panama kivételével mindegyikben alacsonyabb a várható élettartam, az utolsó helyen Haiti áll 65,1 évvel.
A statisztika szerint Mexikóban a lakosság csupán 78 százaléka jut alapellátáshoz; az OECD-országok átlaga 98 százalék, Latin-Amerikában azonban az emberek 35 százaléka nem jut hozzá egyáltalán vagy csak korlátozottan az orvosi ellátáshoz.
A kormánytól független IMCO (Közpolitikai Kutatóközpont) egy idén áprilisban készült elemzésében még magasabb értékeket állapított meg Mexikó esetében az alapellátáshoz való hozzáférés hiányát illetően. E szerint jelenleg még mindig 44,5 millió mexikói, azaz a lakosság mintegy 34 százaléka nem jut hozzá állami vagy magánegészségügyi ellátáshoz. Ezen felül a meglévő ingyenes szolgáltatások ellenére is meglehetősen magasak azok a kiadások, amelyeket a polgároknak „saját zsebből” kell fedezniük. Az egészségügyi kiadások közül a legnagyobb tételt – mintegy 38 százalékot – a gyógyszerekre fordított kiadások jelentik, amelyet a fekvőbeteg-kezelésekre fordított 35 százalék követ. Ha a háztartásonkénti egészségügyi kiadások meghaladják a jövedelem 30 százalékát, akkor „katasztrofális helyzet” alakul ki, áll a tanulmányban. 2024-ben Mexikóban körülbelül 710.000 embert érintett ez a helyzet.
A mintegy 660 000 mexikói orvos közül egy 2022-es statisztika szerint 54,1 százalék az állami egészségügyi rendszerben, 45,9 százalék pedig magánrendelőkben, klinikákon és kórházakban dolgozott. Eduardo Clark egészségügyi államtitkár szerint azonban a kezelések nagy részét az állami egészségügyi rendszerben végzik. Így a magasan specializált beavatkozások – mint például a transzplantációk vagy a szívműtétek – 90 százalékát, valamint az oltások 75 százalékát az állami egészségügyi rendszerben hajtják végre.
Az állami egészségügyi rendszerben körülbelül 3 000 kubai orvosi brigád tagja dolgozik, főként a szegény és távoli vidéki térségekben. Sok más latin-amerikai ország kormányával ellentétben Claudia Sheinbaum elnök eddig kizárta, hogy engedjen az Egyesült Államok nyomásának, és felmondja a szerződéseket a kubai orvosokkal.
Claudia Sheinbaum elnök vezette mexikói szociáldemokrata kormány minden állampolgár számára ingyenes hozzáférést kíván garantálni a színvonalas egészségügyi ellátáshoz. Az „univerzális egészségügy” kezdeményezés központi eleme, hogy a jelenleg létező különböző egészségügyi rendszereket fokozatosan egyetlen rendszerbe egyesítsék.
Jelenleg Mexikóban két nagy társadalombiztosítási rendszer létezik: az IMSS (Instituto Mexicano del Seguro Social) a magánszektorban dolgozók számára, és az ISSSTE (Instituto de Seguridad y Servicios Sociales de los Trabajadores del Estado) az állami alkalmazottak számára.
Univerzális rendszer
Mostantól az informális szektorban dolgozókat is be kell vonni az új rendszerbe. A legfrissebb adatok szerint ebben a szektorban közel 33 millió mexikói dolgozik, ami a munkaképes lakosság 54,85 százalékát teszi ki. Mivel nincs munkaszerződésük, nem tartoznak a társadalombiztosítási rendszerek hatálya alá. Bár eddig is létezett egy állami, ingyenes egészségügyi rendszer kórházakkal és egészségügyi központokkal, ez azonban – más latin-amerikai országokhoz hasonlóan – szenvedett a gyógyszerhiánytól, a felszereltség szánalmas állapotától és a diagnosztikai lehetőségek elégtelenségétől.
Már Sheinbaum elődje, Andrés Manuel López Obrador – aki Sheinbaumhoz hasonlóan a Morena párt tagja – is foglalkozott ezzel a kérdéssel, és 2022-ben bejelentette az „IMSS-Bienestar” létrehozását, amely 2022. szeptember 1-jén lépett hatályba, és felváltotta a korábbi Egészségügyi Jóléti Intézetet. A cél az volt, hogy javuljon az orvosi ellátás és a gyógyszerellátás a betegbiztosítás nélküliek számára. Az „IMSS-Bienestar” azonban csak a Morena által kormányzott 23 szövetségi államban lépett hatályba; a tíz ellenzék által kormányzott szövetségi állam nem vezette be. Az egy főre jutó éves kiadások átlagosan 4 000 mexikói peso (200 euró) voltak; az ISSSTE-ben biztosítottakra 11 531 peso-t, az IMSS-ben pedig 9 635 peso-t költöttek.
Az új, egyetemes rendszernek itt az egyenlő bánásmódról kell gondoskodnia, továbbá országszerte érvényesnek és központilag irányítottnak kell lennie. 2027 elejétől a rendszer a sürgősségi esetekre, a krónikus betegségekre, a nyugdíjas korúakra és a fogyatékkal élőkre fog vonatkozni. 2027 második felében megkezdődik „a speciális szolgáltatások cseréje” – állt egy idei áprilisi kormányzati közleményben. 2028-tól pedig „nyíltan bevezetik az orvosi receptek általános biztosítását, a járóbeteg-szakorvosi konzultációkat és a kórházi beutalásokat, valamint a krónikus betegségek elsősegélynyújtását”.
Sheinbaum áprilisi sajtótájékoztatón így fogalmazta meg céljait: „Az egyetemes egészségügyi szolgáltatás célja, hogy amikor távozunk hivatalunkból, minden mexikói férfi és nő bármely egészségügyi intézménybe fordulhasson, hogy bármilyen panasz miatt kezelést kapjon és felvegyék.”
A Gaceta Sanitaria, a spanyol Közegészségügyi Intézet folyóiratában megjelent cikk felhívja a figyelmet arra, hogy Mexikóban a nagy egyenlőtlenség, a szegénység és a strukturális rasszizmus eddig megakadályozta az „egyetemes egészségügy” céljának elérését. A 2025 októberében, azaz a kormány terveinek nyilvánosságra kerülése után megjelent cikkben a következő állt: „A lakosság 36 százaléka többdimenziós szegénységben él, 8 százaléka extrém szegénységben, az őslakosok 70 százaléka pedig szegény.”
Mexikóban jelenleg 100 000 lakosra 270 orvos jut, ami Latin-Amerikában átlagos értéknek számít. Pontosabban nézve ez átlagosan 163 háziorvost és 107 szakorvost jelent. Az eloszlás azonban nagyon egyenlőtlen, ami különösen a szakorvosok esetében nyilvánvaló. Így 2022-ben Mexikóvárosban 100.000 lakosra 385,2 szakorvos jutott, Guerrero államban a kormány adatai szerint 37, Chiapasban pedig 32,2. Ennek komoly következményei vannak. A Gaceta Sanitaria című lapban olvashatóak szerint az átlagos várható élettartam Mexikóvárosban nyolc évvel magasabb, mint Chiapasban és Guerreróban.
Hiányos felszereltség
Ehhez jön még a hiányos felszereltség, amelyre újra és újra panaszkodnak. Így például az Oaxaca állambeli „Dr. Aurelio Valdivieso” állami kórház alkalmazottai a múltban több alkalommal is felhívták a figyelmet a hiányzó gyógyszerekre és eszközökre. Erre mind a kormánypárt, a Morena tagjaként hivatalban lévő Salomón Jara Cruz kormányzó, mind az „IMSS-Bienestar” helyi vezetői hazugsággal vádolták őket.
Az „univerzális egészségügy” koncepciója ugyan a betegek helyzetének javítását célozza meg, akik eddig csak az „IMSS-Bienestar” állami kórházaihoz férhettek hozzá. A megfigyelők azonban attól tartanak, hogy a három egészségügyi rendszer összevonása még hosszabb várakozási időkhöz és a gyógyszerellátás jelentős romlásához vezethet. Kritika éri a csekély forrásokat is. Jelenleg Mexikó a bruttó hazai termék (GDP) mindössze körülbelül 2,6 százalékát fordítja az állami egészségügyre, ami latin-amerikai összehasonlításban alacsony érték. Az El Economista újság ezért már 2025 júniusában arról írt, hogy az „univerzális egészségügyi ellátás” modelljének megvalósításához a kiadások több mint kétszeresére, a GDP 6 százalékára történő emelésére lenne szükség, ahogyan azt a Világ Egészségügyi Szervezet a jó egészségügyi ellátás érdekében ajánlja. Ez körülbelül 900 milliárd peso (körülbelül 44,9 milliárd euró) többletkiadást jelentene. A kormánytól független CIEP (Gazdasági és Költségvetési Kutatóközpont) adatai szerint Mexikó 2026-ban 965 milliárd pesóra emelte egészségügyi kiadásait, ami 2025-höz képest enyhe növekedést jelent, de továbbra sem haladja meg a bruttó hazai termék 2,6 százalékát. Az El Economista akkor azt állította, hogy a kormány 2026-ra csökkentést tervez a „költségvetés rendezése” érdekében.
A 2027-es költségvetés esetleges emeléséről egyelőre nincs információ. Mexikóban a költségvetési kérdésekről a képviselőház dönt, amelyben a Morena és szövetséges pártjai az 500 mandátumból 364-et birtokolnak.
Írta: Thorben Austen
Forrás: JungeWelt
