Az Egyesült Államok Castro volt elnök vád alá helyezésével fokozza a Kubára nehezedő nyomást, és háborúval fenyeget.
Kuba védelme: a népi háború doktrínája szerint
A washingtoni fenyegetések egyre hangosabbak, és a Trump-kormányból egyre több felhívás érkezik a sziget erőszakos elfoglalására. Bruno Rodríguez kubai külügyminiszter azzal vádolta az USA-t, hogy szándékosan épít fel egy „csalárd ürügyet” Kuba megtámadására. Rodríguez ezzel szemben kijelentette, hogy Kuba nem akar háborút, de felkészül az agresszióra. Azzal vádolta Washingtont, hogy célzott hazugságokkal és médiakampányokkal igazolja a fokozódó gazdasági háborút, valamint egy esetleges katonai eszkalációt. Carlos Fernández de Cossio külügyminiszter-helyettes is hangsúlyozta, hogy támadás esetén a szocialista szigetország élni fog törvényes önvédelmi jogával.
Áprilisban az NBC-nek adott interjúban Miguel Díaz-Canel kubai elnököt arról kérdezték, hogy támadás esetén képes-e védekezni a kubai hadsereg az Egyesült Államok ellen. Díaz-Canel erre hangsúlyozta, hogy Kubában a védelem mindig az egész lakosságot és a hadsereget magában foglalja. A védelmi koncepció az irreguláris és aszimmetrikus hadviselésen alapul, és alapvetően különbözik a hagyományos amerikai hadviseléstől. Kuba teljes mértékben képes megvédeni magát.
Egy katonai konfliktus az USA és Kuba között rendkívül egyenlőtlen lenne. Az USA, mint a világ legerősebb hadseregével rendelkező ország, minden tekintetben fölényben van a szomszédos szigettel szemben. Történelmi szempontból azonban Kuba eddig az egyetlen latin-amerikai ország, amely képes volt visszaverni az USA fegyveres katonai beavatkozását. A politológusok és a katonai szakértők ma is a kubai fegyveres erőket tartják az amerikai hadsereg számára nehezen kiszámítható kihívásnak.
A súlyos gazdasági válság ellenére Kuba továbbra is kiterjedt védelmi struktúrákkal rendelkezik. Az ország az 1959-es forradalom óta a „népi háború” doktrínáját követi. Támadás esetén nemcsak a reguláris fegyveres erőket, hanem a több százezer tagot számláló milíciákat, tartalékosokat és polgári védelmi struktúrákat is mozgósítják. Kuba hadseregét aszimmetrikus hadviselésre predesztináltnak tartják.
A felszerelés nagy része azonban elavult és még szovjet gyártmányú, ideértve a harckocsikat, a légvédelmet és a harci repülőgépeket. A védelmi képesség szempontjából azonban nem annyira a modern csúcstechnológia, hanem inkább az ellenfél hosszú távú kimerítésének képessége a döntő. A sziget évtizedek óta készül egy esetleges amerikai támadásra. Ahogy Díaz-Canel elnök kifejtette, aligha elképzelhető, hogy az USA tartósan megszállná Kubát.
Szerdán az USA hivatalosan vádat emelt Raúl Castro volt kubai elnök ellen. A 94 éves politikust azzal vádolják, hogy felelős két amerikai repülőgép 1996-os lelövéséért. Tekintettel a vonatkozó elfogatóparancs kiadására és a háborús fenyegetésekre, nyilvánvalóak a párhuzamok Washington venezuelai fellépésével az év elején. Csütörtökön Marco Rubio amerikai külügyminiszter közzétett egy videót az interneten, amelyben dicsőséges jövőt ígér a kubai népnek, és a kormány megdöntésére szólítja fel őket. Ugyanakkor a Telesur arról számol be, hogy az „USS Nimitz” repülőgép-hordozót a Karib-tengerre vezényelték. A havannai kormány máris „vérfürdővel” fenyegetett egy esetleges katonai konfliktus esetén.
Az USA azzal vádolja Castrót, hogy felelős négy kubai emigráns haláláért, és hogy megsértette a nemzetközi légiközlekedési jogot. A kubai kormány viszont hangsúlyozza, hogy az 1996-os incidens során emigráns csoportok ismételt alkalommal sértették meg a kubai légteret, akik korábban már végrehajtottak katonai és félkatonai akciókat Kuba ellen.
A tervezett elfogatóparancs egy szélesebb körű médiakampány részeként értelmezhető, amelyet különböző amerikai médiumok indítottak azzal a céllal, hogy a kubai államot fenyegetésként állítsák be. Így az amerikai Axios platform arról számolt be, hogy Kuba több ezer drónt vásárolt, és lehetséges támadásokat tervez az amerikai Guantanamo Bay-i katonai bázis, a Karib-tengeren tartózkodó amerikai hadihajók, vagy akár a mindössze mintegy 140 kilométerre fekvő Florida célpontjai ellen. A riportban emellett orosz harci drónokról és iráni katonai szakértőkről is szó esik a szigeten. A leírás illeszkedik Donald Trump amerikai elnök kormányának agresszív retorikájába, aki már korábban bejelentette, hogy Kubával „azt tehet, amit akar”. Ez egy rendkívül hiteltelen kísérlet arra, hogy Havanna elleni további eszkalációt utólag megelőző önvédelemként legitimáljanak.
A venezuelai elnök, Nicolás Maduro és felesége, Cilia Flores amerikai katonák általi elrablása óta Washington nyomása Kubára folyamatosan nőtt. A több évtizedes blokádhoz, amely az ország minden gazdasági szektorát strukturálisan gyengítette, további intézkedések társultak, amelyek szinte lehetetlenné teszik az emberi méltóságot biztosító életet. A venezuelai olajszállító hajók elleni fokozott támadások után Caracas, Kuba legfontosabb energiaellátója, teljesen leállította az olajszállításokat. Január végén a Fehér Ház gyakorlatilag olajembargót rendelt el. Azóta egyetlen olajszállítmány sem érte el a szigetet.
Áprilisban először érkezett újra orosz tartályhajó Kubába, ami rövid távon enyhülést hozott. A kubai energiaügyi miniszter azonban kijelentette, hogy a nemzeti üzemanyag-tartalékok időközben teljesen kimerültek. Az egészségügyi szektorból is egyre hangosabbak lettek a figyelmeztetések: a kubai egészségügyi miniszter egy egyre súlyosbodó vészhelyzetre hívta fel a figyelmet, amelynek következtében körülbelül 100.000 beteget nem lehet megoperálni.
Már január végén Trump elnöki rendelettel „nemzeti vészhelyzetet” hirdetett Kubával kapcsolatban. Akkor a Fehér Ház kijelentette, hogy a havannai kormány nemzetközi együttműködése, titkosszolgálati tevékenységei és az amerikaiellenes erők támogatása révén „rendkívüli fenyegetést” jelent az Egyesült Államokra. Ezen vészhelyzet alapján az amerikai kormány felhatalmazást kapott további szankciók bevezetésére.
Május 1-jén az amerikai kormány egy újabb rendelettel jelentősen szigorította Kubával szembeni konfrontációs politikáját. A „nemzeti biztonság” állítólagos fenyegetésére hivatkozva a Fehér Ház széles körű szankciókat rendelt el azok ellen a személyek és vállalatok ellen, akik kapcsolatban állnak a kubai kormánnyal, vagy Washington véleménye szerint támogatják annak politikáját. Ugyanakkor a jövőben külföldi bankokat is szankcionálhatnak, ha jelentős tranzakciókat bonyolítanak le az érintett szereplők számára. Az amerikai kormány az intézkedéseket állítólagos emberi jogi jogsértésekkel, korrupcióval és elnyomó gyakorlatokkal indokolja. A rendelet jelentősen kiterjeszti a külügy- és pénzügyminisztérium hatáskörét, és tovább fokozza a nyomást a szocialista karibi szigetre. Ez egy újabb eszkaláció, amelynek célja a gazdasági elszigetelés és a teljes összeomlás.
Ezen fejlemények miatt a hamburgi Hapag-Lloyd hajózási társaság ideiglenesen leállította az összes új foglalást a karibi-szigetre irányuló szállításokra. A Hapag-Lloyd közölte, hogy vizsgálja, egyáltalán folytathatók-e a Kubába irányuló járatok, és ha igen, milyen feltételek mellett. A jelentések szerint a francia CMA CGM hajózási társaság is reagált az új intézkedésekre. Különböző becslések szerint ez a kubai hajóforgalom akár 60 százalékát is érintheti.
Washington az elmúlt hónapokban jelentősen kiterjesztette gazdasági nyomását Kubára és harmadik országokra. A kubai hatóságok szerint a következmények súlyosak: az energiaellátás széles körű válsága, élelmiszerhiány, valamint az egészségügyi ellátás korlátozásai, amelyek a létfontosságú műtéteket is érintik. A kubai kormány ezzel kapcsolatban célzott, létet fenyegető politikáról beszél, és többször is azzal vádolta az USA-t, hogy „genocidális” stratégiát követ. Donald Trump amerikai elnök erre újabb háborús fenyegetésekkel reagált. Havannából egyértelműen kijelentették: „A hazát megvédjük.”
Írta: Kurt Terstegen
Forrás: JungeWelt
