Washington tönkreteszi a szocialista szigetország gazdasági alapjait. A szankciók fenyegetése miatt a külföldi vállalatok kivonulnak – a hitelkártyás fizetések leállítása.
Ez lesz a végső csapás Kubára. Donald Trump amerikai elnök minden eszközt bevet, a rezsimváltást akarja. Az energiaellátás blokádjával, a lakosság elleni éhínségpolitikával. És most az USA teljesen meg akarja vonni a szocialista szigetország gazdasági létalapját.
Trump május 1-jén kiadott rendelete következtében Kuba szombattól nem szerezhet bevételt turisztikai szolgáltatásokból vagy áruértékesítésből a Visa és a Mastercard hitelkártyák használatával. Nemzetközi turisztikai cégek felfüggesztették mintegy három tucat szálloda üzemeltetését, néhányan be akarják fejezni kubai tevékenységüket. Hétfő óta a spanyol Iberia légitársaság nem kínál közvetlen járatokat Havannába.
A kubai központi bank (BCC) adatai szerint az a külföldi hitelintézet, amely eddig a szigeten a Visa és Mastercard kártyákkal történő fizetési forgalmat bonyolította, kedden felmondta üzleti kapcsolatát a kubai állami partnercéggel, a Fincimex S. A.-val. A döntés „közvetlen összefüggésben áll az 14404. számú végrehajtási rendelettel, amelyet az amerikai elnök a kubai nép megfojtására irányuló stratégiájának részeként hozott meg” – áll a BCC közleményében. A rendelet kihirdetését követő egy héttel az amerikai kormány ismét kiterjesztette az ország ellen hozott egyoldalú kényszerintézkedéseit, és a kubai gazdaság stratégiai pilléreit vette célba.
Az új szankcióval való fenyegetések minden olyan személyt, vállalatot vagy szervezetet érintenek, amely a sziget devizabevételei szempontjából döntő jelentőségű ágazatokban tevékenykedik, ideértve a Moa Nickel S. A.-t, a kubai kormány és a kanadai Sherritt International vállalat közös vállalkozása, valamint a fegyveres erők alá tartozó Gaesa (Grupo de Administración Empresarial S. A.), amelyhez a Fincimex is tartozik. A BCC közleményében név szerint nem említett bank visszavonulása – amely kijelentette, hogy az amerikai intézkedések miatt „lehetetlen folytatnia a kubai partnerrel kötött megállapodásokat” – most oda vezet, hogy „a sziget minden külföldi pénzügyi kapcsolata megszakad” – következtetett a spanyol Efe hírügynökség. Bár a BCC szerint a devizafizetések továbbra is lehetségesek készpénzzel, nemzeti előre fizetett kártyákkal, valamint az orosz és kínai Mir és Unionpay nemzetközi kártyákkal, a nemzetgazdaságnak okozott kár hatalmas.
Trump elnöki rendelete összefüggésben áll azzal is, hogy fontos partnercégek különböző szektorokban részben vagy teljesen kivonulnak. Az ok: pénteken lejár az USA által a külföldi vállalatok számára szabott határidő, amelyen belül meg kell szüntetniük gazdasági és üzleti kapcsolataikat Kubával, valamint a Gaesa által irányított vállalkozásokkal, ha el akarják kerülni az amerikai kormány szankcióit.
A kanadai Blue Diamond csoport és az indonéz Archipelago International után ezért június elején a mallorcai Iberostar csoport is bejelentette, hogy feladja 18 kubai szállodájából 12-nek az üzemeltetését, amelyek a Gaesa Gaviota nevű szállodai leányvállalatához tartoznak.
A turisztikai létesítmények mellett az amerikai rendeletet követően más gazdasági ágazatokból származó vállalatok is bejelentették kivonulásukat Kubából. A legjelentősebb példa a már említett kanadai bányavállalat, a Sherritt, amely a legnagyobb külföldi befektető Kubában. Miközben Washington egyre szorosabbra húzza a hurkot a kubai lakosság nyakán, Trump külügyminisztere, Marco Rubio kedden egy szenátusi meghallgatáson ismét tagadta, hogy az amerikai blokád felelős lenne a szigeten kialakult válságért. Az egyetlen dolog, „ami megváltozott, az az, hogy már nem kapnak ingyenes olajat Venezuelától” – jelentette ki cinikusan Rubio. Lefordítva magyarra: az USA halálos csapást akar mérni Kubára – minden erejével, minden erőszakkal.
Írta: Volker Hermsdorf
Forrás: JungeWelt
