Új információk bizonyítják, hogy a kínai tengeralatti kábelprojekt leállítása közvetlenül az USA szankciókkal való fenyegetőzésére vezethető vissza. Ezzel megkérdőjeleződik a korábbi Boric-kormány hivatalos indoklása, amely eddig „nemzetbiztonsági” aggályokkal magyarázta a projekt befejezését. A legutóbb nyilvánosságra hozott információkból kiderül, hogy Washington célzottan nyomást gyakorolt a chilei kormányképviselőkre a beutazási vízumok visszavonásával.
A chilei kikötőváros, Valparaíso és a kínai pénzügyi metropolisz, Hongkong között épülő optikai kábel körüli vita korábban politikai válságot váltott ki. Gabriel Boric volt elnök kormánya eleinte megadta a China Mobile vállalatnak a projekt megvalósításához szükséges engedélyt, de később visszavonta azt. Mint most kiderült, éppen azokat a kormányképviselőket érintette a lépés, akik visszavonták a projekt engedélyezését. Akkor az USA lépését még „meglepőnek” nevezték, ahogyan azt az akkori elnök, Boric fogalmazta.
Az új kormány szerint a projektet továbbra is „vizsgálják”, de a legújabb információk, amelyek szerint az amerikai nagykövetség egyik magas rangú tisztviselője találkozott Guillermo Petersszel, a chilei távközlési alállamtitkárság vezetőjével, azt mutatják, hogy az USA korábban, mint eddig feltételezték, közvetlenül egyes tisztviselőket fenyegetett meg. A hatperces találkozó során az amerikai képviselő állítólag kifejezetten figyelmeztette a projektben részt vevő tisztviselőket, és velük, valamint legközelebbi hozzátartozóikkal szemben a vízumuk visszavonásával fenyegetőzött.
Claudio Arraya, az akkori távközlési miniszterhelyettes, ebben a hónapban kijelentette, hogy ez lényegében fenyegetésnek minősült.
A későbbi szankció végül Juan Carlos Muñoz volt közlekedési és kommunikációs minisztert, Claudio Arayát és a már említett Guillermo Petersent érintette; az utóbbi kettő a kommunista párt tagja. A találkozó után nem sokkal a chilei kormány engedett az USA nyomásának, és visszavonta a korábban aláírt engedélyt. Ennek ellenére az amerikai külügyminisztérium végül február 20-án visszavonta a három tisztviselő vízumát.
Még mielőtt az új információk napvilágra kerültek volna, a balközép tábor képviselői, például José Miguel Insulza szocialista szenátor is, a lépést a chilei szuverenitás elleni támadásnak nevezték.
A mélytengeri kábel körüli vita megnehezítette a hatalomátadást Boric elnöktől utódjának, Kastnak. Ma az új kormány figyelmesen követi a leleplezéseket, mivel azok először mutatják meg a washingtoni nyomás teljes mértékét. A Kast-kormány számára egyértelmű, hogy elődeik az Egyesült Államokból érkező fenyegetés miatt vonták vissza az engedélyt.
Ezzel igazolódnak azok a korábbi aggodalmak, amelyeket a megfigyelők akkoriban hangoztattak, miszerint az Egyesült Államok ebben az esetben nem is a projekt megvalósítását, hanem már annak puszta vizsgálatát is szankcionálná.
Írta: Robert Kohl Parra
Forrás: Amerika21
