Joe Biden amerikai elnök kezdeményezésére az amerikai hadsereg több hosszú távú foglyot szállíttatott át a délkelet-kubai Guantánamói-öbölből. A foglyok közül tizenegyet ománi börtönökbe szállítottak át.

Az amerikai hadsereg szerint 15 fogoly maradt a táborban, miután ezeket a férfiakat Jemenből átszállították.
A Biden-kormányzat hivatali idejének utolsó heteiben és napjaiban igyekszik elérni a vitatott létesítmény bezárását. Köszönetet mondott az ománi kormánynak a foglyok átvételéért. Korábban három foglyot a jelek szerint december végén „tárgyalás előtti megállapodások” alapján Malajziában és Kenyában lévő börtönökbe küldtek.
A fogolytábort 2002 januárjában nyitotta meg George W. Bush amerikai elnök, hogy a 2001. szeptember 11-i támadásokat követő amerikai „terrorizmus elleni háború” során „terroristagyanús személyeket” és „illegális ellenséges harcosokat” tartson fogva. Ezzel az amerikai kormány egy olyan „törvénytelen teret” hozott létre, amelyben a hadsereg és az amerikai hírszerző szolgálatok független ellenőrzés nélkül működhettek.
Összesen csaknem 800 embert tartottak ott fogva, akiket embertelen bánásmódnak, többek között kínzásnak, bántalmazásnak, megaláztatásnak és zaklatásnak vetettek alá, amint azt az Amnesty International, a Nemzetközi Vöröskereszt és a jogászok többször is bírálták.
A Pentagon szerint a fennmaradó 15 fogvatartott közül hárman jogosultak az átszállításra, hárman pedig az ügyük rendszeres felülvizsgálatára. A többieket háborús bűnökkel vádolta vagy ítélte el az amerikai hadsereg katonai bírósága.
A tábornak otthont adó teljes amerikai katonai bázis létrehozása és megtartása is ellentmondásos. Ennek alapja egy alkotmánymódosítás (Platt Amendment), amelyet az USA 1902-ben Kubával szembeni nyomásra vezetett be. Ebben 1903-ban kikötötték, hogy ezt a kikötőterületet csak szénrakodásra és tengeri létesítményként lehet használni.
Kuba 1958 óta követeli, hogy ezt a fontos kikötőterületet kapja vissza maga a szigetország.
Írta: Edgar Göll
Forrás: Amerika21