Amerikai felforgató tevékenység Latin-Amerikában

A mexikói szociáldemokrata volt elnök, Andrés Manuel López Obrador fia azzal vádolja az Egyesült Államokat, hogy politikai okokból visszavonták a vízumát. Andrés Manuel López Beltrán a hétvégén Donald Trump amerikai elnöknek címzett nyílt levelében bírálta, hogy az amerikai hatóságok egyre inkább mexikói politikusokat vesznek célba, és „kommunistáknak, az Egyesült Államok biztonságát fenyegető személyeknek vagy kábítószer-terroristáknak” bélyegzik őket.

A fehér kendővel López Obrador azt akarta jelképezni, hogy a korrupciónak már nincs alapja. Trump és társai azonban másképp gondolják
A fehér kendővel López Obrador azt akarta jelképezni, hogy a korrupciónak már nincs alapja. Trump és társai azonban másképp gondolják

Ezzel párhuzamosan a Handelsblatt arról számolt be, hogy a szélsőjobboldali, német származású amerikai tech-milliárdos, Peter Thiel – aki áprilisban költözött be egy villába Buenos Aires előkelő Barrio Parque negyedében – beszáll Argentína legnagyobb olajexportőrébe, a Vista Energy-be. A vállalat többek között a patagóniai kőzetrepesztést (fracking) is előmozdítja.

Első pillantásra úgy tűnik, semmi sem köti össze ezeket a híreket. Átfogóbb vizsgálat során azonban mindkét esetben kiderül, hogy a szélsőjobboldal és transznacionális hálózatai hosszú karja és növekvő befolyása érvényesül Latin-Amerikában.

López Beltrán, a kormányzó Morena párt volt szervezeti titkárának amerikai vízumának visszavonása egy sor további esethez csatlakozik, amelyekben az amerikai kormány a vízumvisszavonást politikai támadások, gyanúk szításának és beavatkozásnak eszközeként használja – magyarázta Claudia Sheinbaum mexikói elnök pénteken reggeli sajtótájékoztatóján. „Lényegében a nemzetközi szélsőjobboldal legradikálisabb köreinek kísérletéről van szó, hogy beavatkozzanak Mexikó politikai életébe” – mondta Ariadna Montiel Reyes, a Morena párt elnöke.

Kuba és Nicaragua mellett jelenleg Mexikó és Brazília az egyetlen két latin-amerikai ország, amelyek megpróbálnak ellenállni a Trump-rezsim nyomásának. A mexikói felforgató tevékenységek mellett a szélsőjobb ezért egyre inkább Brazíliát is célba veszi. Trump és a nagy technológiai vállalatok támogatásával az ultrajobboldali Flávio Bolsonaro szenátor októberben az elnökválasztáson a baloldali hivatalban lévő Luiz Inácio Lula da Silva ellen indul. Da Silva a hétvégén egy helyi médiának adott interjúban felszólította Trumpot, hogy „ne avatkozzon be Brazília ügyeibe, különösen a választásokba”.

Trump számára ez annyira releváns, mintha Kínában egy zsák rizs felborulna. 2025-ben az argentin időközi választásokat a politikai pártfogoltja, Javier Milei javára befolyásolta egy 20 milliárd dolláros segélycsomag ígéretével. Thiel – aki a szélsőjobboldal kiemelkedő alakjaként az Egyesült Államokban is a szálakat mozgatja – elkötelezettsége a hatalmi viszonyok megszilárdítására irányul. Más latin-amerikai országokban is – legutóbb a kolumbiai multimilliomos Abelardo de la Espriella „választásánál” – Trump és jobboldali támogatói lelkesen beavatkoztak. Mivel egy brazíliai győzelmet – az amerikai novemberi közbenső választások előtti hónapban – felhasználhatnának az iráni vereség szégyenének elfedésére, Lula felhívása valószínűleg süket fülekre talál.

Írta: Volker Hermsdorf

Forrás: JungeWelt