Hogyan lehet érvényesíteni az alapvető jogokat a szegénység, az erőszak és a bizonytalan munkakörülmények által jellemzett helyzetben? Ezt a kérdést vizsgálja egy május 26-án Brazíliában közzétett tanulmány. Ehhez 13 olyan fiatal profilját elemezték, akik társadalmi, gazdasági és oktatási egyenlőtlenségekkel küzdenek.
A fiatal lakosság 17 százaléka nem rendelkezik iskolai végzettséggel
A Juventudes Brasileiras Minorizadas (Hátrányos helyzetű fiatalok Brazíliában) című tanulmányt különböző területek szakértői írták, és olyan emberek tapasztalatait tartalmazza, akiket társadalmi kirekesztés és a lehetőségekhez való hozzáférés korlátozása érint. A vizsgálat a fiatal feketék, őslakosok, quilombolák (rabszolgasorba vetett afrikaiak leszármazottai), vidéki területekről származó emberek, LGBTIAPN+ személyek, tizenéves anyák, fogyatékkal élők, gyermekmunkát végezni kényszerülő kiskorúak és menekültek életkörülményeit elemzi. A 2025-ös Pesquisa Nacional por Amostra de Domicílios Contínua (folyamatos nemzeti háztartási mintavétel) adatai szerint Brazíliában több mint 46,5 millió 15 és 29 év közötti ember él. Ebből 7,9 millióan nem rendelkeznek iskolai végzettséggel, ami a fiatal népesség 17 százalékát teszi ki. 11,9 millió fiatal él szegénységben; a szélsőséges szegénységben élő fiatalok 74,9 százaléka fekete; a vizsgált 15 és 29 év közötti korcsoport teljes szegény népességének 40 százaléka nő és fekete.
A szegénységi spirál
Ezenkívül a tanulmány szerzői felhívták a figyelmet arra, hogy az etnikai származással, jövedelemmel, nemmel és lakóhellyel kapcsolatos strukturális egyenlőtlenségek továbbra is korlátozzák az alapvető jogokhoz való hozzáférést, valamint a munkaerő-piaci és oktatási lehetőségeket. Olyan tényezők, mint az internet hiánya, a hosszú napi ingázás, az iskola mellett való munkavégzés szükségessége, valamint a bizonytalan munkaviszonyba való korai belépés még tovább súlyosbítják ezt a helyzetet. A tanulmány szerint a helyzet a vidéki területeken még súlyosabb: tavaly ott a fiatalok 33 százaléka hagyta ott idő előtt az iskolát[1] – ez a mutató kétszerese a városi területeken mértnek. Ezen felül a vidéki fiatalok körében az informális munka aránya 69 százalék, szemben a városi korosztály 41 százalékával.
A kormány cselekvésre ösztönzése
Rosalina Soares a Roberto Marinho Alapítvány oktatási osztályának vezetője, amely közreműködött a tanulmány elkészítésében, az Agência Brasilnak nyilatkozva kifejtette, hogy a tanulmány célja olyan közintézkedések kidolgozásának elősegítése, amelyek figyelembe veszik a brazil fiatalok valós tapasztalatait és igényeit. A statisztikai adatok mögött olyan élettörténetek állnak, amelyek tele vannak összetört álmokkal és tartós egyenlőtlenséggel. Millió fiatal életéről és mindennapjairól van szó ebben a dél-amerikai óriási országban.
(1) Brazíliában a tankötelezettség 4 és 17 éves kor között érvényes: óvoda (pré-escola), 9 év általános iskola (ensino fundamental), 3 év középiskola (ensino médio). Educação básica. Az egész iskolai időszakot jelöli.
Forrás: Prensa Latina
