Az ultrajobboldali elnök ellen szervezett országos tüntetéseket csupán a kezdetnek szánják. A helyzetet tovább súlyosbítja a tervezett „terrorizmusellenes törvénycsomag”.
Hatalmas volt a tömeg: Gustavo Petro volt kolumbiai elnök vezetésével szerdán több ezer ember árasztotta el Bogotá teljes belvárosát. Még egy heves jégeső sem tudta őket eltántorítani. A baloldali volt államfő kijelentette, hogy a tüntetések ébresztőjelzésként szolgálnak, „két hónappal egy zsarnoki és ráerőltetett kormányzat kezdete után”. Ezzel az ultrajobboldali, Trump-szövetséges Abelardo de la Espriella elnökségére utalt, aki éppen aznap Jeruzsálemben tartózkodott, hogy megnyissa az oda áthelyezett kolumbiai nagykövetséget. Petro politikájától való külpolitikai elfordulás mellett – aki a 2024-es gázai népirtás miatt megszakította a diplomáciai kapcsolatokat Izraellel – szinte minden nap új, riasztó hírek érkeznek de la Espriella autoriter állami átalakításáról.
Szeptember végén a szakszervezeti szövetségek és a társadalmi mozgalmak további szereplői bejelentették, hogy október végére egyfajta figyelmeztető sztrájkot hirdetnek, amelynek célja az volt, hogy először teszteljék az új kormány elleni országos tiltakozások lehetőségét. Ezzel párhuzamosan már javában folynak az előkészületek egy novemberi országos sztrájkra, tekintettel a terjedő szociális leépítésekre és a kisebbségi jogok elleni általános támadásra. Az elnök erre a tiltakozások és tüntetések elleni repressziós lehetőségek kiterjesztésével reagált. Hétfőn kiadott egy erre vonatkozó, feltehetően alkotmányellenes rendeletet, amely – a törvényes határidők figyelmen kívül hagyásával – várhatóan kevesebb mint egy hét múlva lép hatályba.
Már október 7-én Rodrigo Lara belügyminiszter bejelentette egy úgynevezett terrorizmusellenes törvény bevezetését. A törvénytervezet előírja egy nyilvántartás létrehozását a terrorista szervezetekről, amelyek vagyonát befagyasztják, és amelyeket kizárnak az állami megbízásokból – magyarázta ehhez kapcsolódóan hétfőn de la Espriella. Az elnök azzal dicsekedett, hogy augusztusi hivatalba lépése óta „33 kábítószer-terrorista szervezet vezetőjét semlegesítette”. A tervezet 130 cikkelyében számos új hatáskört ír elő a kolumbiai állam számára, amelyek állítólag a kábítószer-kereskedelem és a fegyveres csoportok elleni küzdelmet szolgálják. De la Espriella beszédében kifejezetten utalt ezeknek a csoportoknak a „politikai névvel rendelkező szövetségeseire” is. Iván Cepeda, a Pacto Histórico minimális különbséggel vereséget szenvedett elnökjelöltje úgy nyilatkozott, hogy ez a kezdeményezés „felváltaná a kolumbiai jogállamot, és nyíltan diktatórikus rendszert hozna létre”. „Homályos megfogalmazása” miatt a törvény „mindenféle emberi jogi jogsértést” eredményezhet – magyarázta az ellenzéki vezető, aki szintén részt vett a bogotai tüntetésen.
A törvénytervezet illeszkedik az USA legutóbbi, elterjedt stratégiájába, amelynek keretében a számukra kellemetlen latin-amerikai szereplőket kábítószer-kereskedelemmel vádolják, hogy bizonyíték nélkül súlyos szankciókat szabhassanak ki olyan országokra, mint Venezuela, vagy olyan személyekre, mint Petro volt elnök. Utóbbit az év elején, Donald Trump amerikai elnökkel folytatott folyamatos szóváltás után az elnök felvette a „Specially Designated Nationals and Blocked Persons List” (Különleges kijelölésű állampolgárok és blokkolt személyek listája) nevű listára, ami magánszemélyként rendkívül korlátozza Petro gazdasági mozgásterét.
A politikai ellenzék tagjai ellen fenyegető önkényes üldözés mellett a „terrorizmusellenes törvény” célja a titkosszolgálati megfigyelés és a katonai hatáskörök kiterjesztése is. Sok megfigyelő attól tart, hogy visszatérnek a korábbi, széles körű elnyomás idejének viszonyai. Történelmi előzményei közé tartozik többek között az akkori elnök, Julio César Turbay Ayala által az 1977-es általános sztrájkra adott válaszként hozott „biztonsági törvény”, valamint az Álvaro Uribe kormányzása alatt, 2002 és 2010 között érvényben lévő „Plan Patriota”.
Cépeda szerint szerdán 100 városban és településen tartottak tüntetéseket. A nap folyamán Ibaguéban, Medellínben és Popayánban a rendőrség támadást indított a tüntető menet ellen. Bogotában, ahol a tiltakozások élőzenével a Parque de los Periodistas parkban zárultak volna, a tüntetés este szintén erőszakba torkollott. Előzetes figyelmeztetés nélkül az Esmad – a brutális fellépéséről ismert rendfenntartó egység – két oldalról támadta meg a békés gyülekezést. A tüntetés előtt további erőket hívtak be a környékről. Ezek hirtelen véget vetettek az Espriella autoriter szándékai ellen kialakuló, még gyenge ellenállásnak.
Írta: Nils Heidenreich, Bogotá
Forrás: JungeWelt
