Tiltakozások Bolíviában: a szakszervezeti szövetség tárgyal a jobboldali kormánnyal. A követeléslista átfogó, de a radikális bázis továbbra is az elnök lemondását követeli.
47 napja polgárháborús jellegű összecsapások rázzák meg az andoki országot, Bolíviát. Most a Central Obrera Boliviana (COB) szakszervezeti ernyőszervezet képviselői és a jobboldali Rodrigo Paz elnök kormánya megállapodtak a tárgyalások megkezdéséről. A szerdán délelőtt (helyi idő szerint) La Pazban kezdődő tárgyalások részletei a lapzárta idején még nem álltak rendelkezésre. Az azonban, hogy a kormány egyáltalán tárgyal a COB messzemenő követeléseiről – amelyek alapvető irányváltásra irányulnak –, a kormány egyre növekvő politikai elszigeteltségének elismerésének tekinthető, és annak a következménye, hogy a tiltakozások az erőszakos elnyomás ellenére sem csillapodnak.
A COB által előterjesztett követeléslista a Paz hivatalba lépése óta eltelt hét hónapos neoliberális sokkterápiával való elszámolással kezdődik. A kétmillió tagot számláló szakszervezeti szövetség most garanciákat követel a társadalmi tiltakozás jogára, az aktivisták kriminalizálásának befejezését, amnesztiát a letartóztatottak számára, valamint az úgynevezett blokádellenes törvények felfüggesztését. Ezen túlmenően a COB az állami vállalatok privatizációjának tilalmát, a nemzetközi hitelek nyilvánosságra hozatalát és az üzemanyagárak befagyasztását követeli. Az elnököt és a megválasztott tisztségviselőket továbbá törvényileg kötelezni kell a választások előtt tett ígéreteik teljesítésére, amelyekben kizárták a nemzetközi pénzügyi intézményekkel – például az IMF-fel és a Világbankkal – való megállapodásokat. Amennyiben a tárgyalások kudarcba fulladnak, a szakszervezeti vezetés a blokádok kiterjesztését jelentette be.
Paz kormánya kedden igyekezett párbeszédre késznek mutatkozni, a tárgyalásokat azonban a „politikai nyomástól való függetlenség” feltételéhez kötötte. Röviddel a tárgyalások megkezdése előtt Paz még gyorsan végrehajtott egy biztonságpolitikai fordulatot, és új „kábítószer-ellenes megállapodást” írt alá az USA-val, amely az amerikai hatóságok által biztosított képzést és felszerelést irányoz elő. A Washingtonhoz való közeledés a baloldali elődkormányok politikájától való további eltávolodást jelzi. Evo Morales volt elnök egykor kiutasította az országból az amerikai kábítószer-ellenes hatóságot, a DEA-t. A kritikusok arra figyelmeztetnek, hogy a Paz-kormány alatt végbemenő geopolitikai irányváltás megnehezítené a tárgyalásokat, és tovább fokozná a belpolitikai feszültségeket.
Kétséges egyébként is, hogy a tárgyalások egyáltalán vezethetnek-e a feszült helyzet „lecsillapításához”. Eddig már milliárdos gazdasági veszteségeket, legalább 16 halálos áldozatot és számos sérültet regisztráltak. Miközben a kormány szóban jelzi a párbeszédre való hajlandóságát, ezzel párhuzamosan folyamatosan fokozza az elnyomást. A szenátus és a képviselőház nemrég elfogadott egy rendkívüli állapotról szóló törvényt, amely lehetővé teszi a katonai beavatkozást az országon belül. Több szakszervezeti tagot letartóztatási parancs nélkül elhurcoltak, egy baloldali volt szenátort álarcosok raboltak el, és fasiszta félkatonai csoportok – a rendőrség aktív közreműködésével – macsétákkal és lőfegyverekkel támadtak tüntetőkre és aktivistákra. Az amerikai külügyminiszter, Marco Rubio azzal a figyelmeztetéssel, hogy az USA „nem fogja engedélyezni” Paz megbuktatását, még tovább öntött olajat a tűzre.
A Morales-körhöz tartozó őslakos paraszti vezetők ezért kategorikusan elutasították a párbeszédet, és „csalásnak” nevezték azt. A bázis továbbra is ragaszkodik a Paz lemondását követelő központi követeléshez – nyilatkozták több őslakos és paraszti képviselő. Figyelmeztették a COB vezetőségét, hogy minden olyan megállapodás, amelyet a tüntetők támogatása nélkül kötnek, értéktelen.
Írta: Volker Hermsdorf
Forrás: JungeWelt
