Állítólagos bűnözők első kitoloncolása az USA-ból megabörtönökbe főleg a venezuelaiakat érintik. Trump egy 1798-as amerikai törvényre hivatkozik, és figyelmen kívül hagyja a bírósági döntést.
Leszállt El Salvadorban az első repülőgép, amely 261, az Egyesült Államokból kitoloncolt személyt szállít. A deportáltakat egy megabörtönbe szállították, amelyet Nayib Bukele el salvadori elnök 2023. január 31-én avatott fel a Terrorizmus Megfékezésének Központja (Cecot) néven, és amely Latin-Amerika legnagyobb börtöne, 40 ezer fogvatartottnak ad helyet.
Az amerikai kormány az intézkedést az 1798-as idegen ellenségekről szóló törvénnyel indokolta, amelyet utoljára a második világháború idején alkalmaztak, és amely a japánok, olaszok és németek internálásának alapjául szolgált az Egyesült Államokban. Donald Trump amerikai elnök azzal érvelt, hogy a migránsok „inváziónak”, valamint az Egyesült Államok elleni „szabálytalan hadviselésnek és ellenséges cselekményeknek” minősülnek.
Szombaton egy amerikai kerületi bíróság ellentmondott ennek a jogi álláspontnak, és helyt adott az Amerikai Polgári Szabadságjogok Uniója nevű civil szervezet keresetének. A bíróság többek között azzal érvelt, hogy az USA nem áll háborúban Venezuelával. A bírósági döntés ellenére a kitoloncolások mindössze egy nappal később megtörténtek.
A kitoloncolások egy olyan megállapodáson alapulnak, amelyet Bukele februárban kötött Marco Rubio amerikai külügyminiszterrel. Rubio salvadori látogatása során Bukele felajánlotta, hogy az USA-ból érkező „bűnözőket” az el salvadori börtönökben tartja fogva. Hangsúlyozta, hogy a megállapodás, amely az USA által fizetett díjat is tartalmaz, segítené a börtönrendszer finanszírozását. El Salvador, ahol jelenleg a világon a legmagasabb a bebörtönzési ráta (a miamerikank.hu beszámolt erről), évente mintegy 200 millió dollárt költ börtöneire.
A deportáltak között állítólag a venezuelai Tren de Aragua bűnözői csoport 238 tagja és az eredetileg el salvadoriak által alapított Mara Salvatrucha 13 nevű banda 23 tagja van. Ezt különböző források cáfolják. A BBC egyik cikke például azt állította, hogy „nincs bizonyíték arra, hogy a migránsok egy bűnözői csoport tagjai lennének”. Egy másik cikkben a műsorszolgáltató megpróbál részleteket megtudni az őrizetbe vettekről. Négy, név szerint ismert deportált állítólag a fővárostól, Caracastól 700 kilométerre nyugatra, a Maracaibo-tó partján fekvő Los Pescadores közösségből származik.
Mercedes Yamarte elborzadását fejezte ki a BBC-nek, amikor egy videón felismerte 29 éves fiát, Mervint – bilincsben, borotvált fejjel, tucatnyi rendőrrel körülvéve. Yamarte kifejtette, hogy fia nem bűnöző. Az Egyesült Államokba ment dolgozni, és tizenkét órás műszakokban dolgozott egy tortillagyárban.
Nicolás Maduro venezuelai elnök is hasonlóan vélekedett. Kifejtette, hogy „a hamis narratívát” a Tren de Aragua jelenlétéről az Egyesült Államokban az „ultrajobboldal” hozta létre, hogy igazolja az elnyomó bevándorlási politikát. A bűnszervezet ellen „harcoltak és megállították” Venezuelában, az USA-ba irányuló migráció pedig „a Venezuela elleni szankciók és nem a bűnözés eredménye”.
A „Strömung Comunes” nevű venezuelai politikai szervezet, amely magát a kormány baloldali ellenzékének tekinti, közleményében „hasonlóságot lát Trump és Maduro között”. Trump „a Tren de Aragua kísértetét használja arra, hogy idegengyűlöletet szítson a venezuelaiak ellen, több százezer venezuelait üldözzön Észak-Amerika területén, deportálja őket, guantánamói és el salvadori börtönökbe küldje őket, és terrorizmussal vádolja őket”. Maduro valami hasonlót tett tavaly július 28-a után is, amikor a választási csalás után ugyanezt az érvet használta arra, hogy a tüntető fiatalok ezreit azzal vádolja, hogy terroristák, akik a Tren de Aragua számára dolgoznak”.”
Kedden több ezren tüntettek Caracasban a migránsok kriminalizálása ellen, köztük az őrizetbe vettek családtagjai.
Az Amerikánk Népeiért Bolíviai Szövetség (Alba) ügyvezető titkára, Jorge Arreaza szintén bírálta a lépést. Kijelentette, hogy ez „neonácizmus összehangolt akcióban. El Salvador kapituláló kormánya koncentrációs táborokat hoz létre a venezuelai migránsok és más nemzetiségűek számára washingtoni uraik parancsára”. Az Alba egy 2004-ben Kuba és Venezuela kezdeményezésére létrejött szövetség, amely a meglévő szabadkereskedelmi megállapodások alternatívájaként tekint magára.
El Salvadorból is érkeznek kritikus hangok. Samuel Ramírez, a szükségállapot áldozatainak mozgalmának (Movir) koordinátora az amerika21-nek elmondta, hogy szervezete a szükségállapot 2022-es kezdete óta a deportálások, valamint a „törvénytelen fogva tartások” ellen küzd. A mostani deportálásokkal kapcsolatban elmondta: „A Bukele-kormány megsérti a nemzetközi jogot, és nem viselkedik normálisan, egy normális kormány megvédi saját államának szuverenitását”. A Movir megvédi a „Venezuelából, Guatemalából, Kolumbiából és más országokból” érkező migránsok jogait.
Írta: Thorben Austen
Forrás: Amerika21
