Konferencia Guatemalában: miért éppen az őslakosok vonultak az utcára 2023-ban?
Több tízezer ember vonult utcára Guatemalában 2023 októbere és 2024 januárja között (erről a miamerikank.hu beszámolt). Az őslakosok szervezésében hetekig torlaszolták el az utakat, hogy kikényszerítsék az augusztusban megválasztott szociáldemokrata elnök, Bernardo Arévalo hivatalba lépését. Korrupt politikusok és ügyvédek szövetsége ezt egy „technikai államcsíny” segítségével próbálta megakadályozni.
Múlt szerdán és csütörtökön mintegy 100 résztvevő tárgyalt a tiltakozásokról egy fővárosi konferencián. A mottó: „Bennszülött lázadás a demokráciáért? – Gondolatok a 2023-as általános sztrájkról és annak következményeiről”. Az eseményt a Prensa Comunitaria online platform és különböző felsőoktatási intézmények szervezték. Az egyik központi kérdés az volt, hogy az őslakosok miért védik azt a demokráciát, amely őket magukat nem képviseli.
Ahogy a résztvevő antropológus, Gabriela Escobar kifejtette, „a guatemalai liberális demokrácia a gyarmatosítás és a rasszizmus demokráciája, amely szegénységben tartja az embereket”. A közösségekben azonban nagy szerepet játszottak az „ősök küzdelmei”, beleértve az őslakosok 1980-as években történt lemészárlásainak emlékei is. Sok őslakos ezért meg akarta akadályozni a tekintélyelvűség és az államcsínyek visszatérését, és „stratégiai-taktikai döntést” hozott Arévalo és a választási eredmény támogatásáról.
Anixh Pablo, a Guatemala északi részén élő őslakosok „többnemzetiségű kormányának” tagja a blokádpontok nagy támogatottságáról beszélt. A buszsofőrök buszokat biztosítottak, a benzinkutak bérlői benzint adományoztak, amikor az a blokádok miatt fogytán volt, és emberek ezrei vittek élelmiszert a blokád résztvevőinek. Megemlített egy eseményt is, amely „sok kritikát okozott nekünk”: Luis Pachecót, az ellenállásban vezető szerepet játszó vezetőt augusztusában Arévalo kinevezte az energia- és bányászati miniszterhelyettesnek. Pablo szerint azonban „ellenállásunknak sosem volt célja, hogy pozíciókat szerezzünk”. „Sokan az ellenállás miatt veszítették el a munkájukat és a termésüket, és most valaki magas fizetéssel ül egy olyan poszton, amelyet az ellenállás szerzett neki” – bírálta a közönség tapsa közepette.
Szóba kerültek a Guatemalavárosban történt blokádok is, amelyek során rendőri támadások és félkatonai csoportok fenyegetései is voltak. Ana Secundina író és újságíró a tüntetések után három szegénynegyedben végzett kutatást. A koronavírus-járvány idején, amely még nehezebbé tette a mindennapi életet, a fiatalabb lakosok körében „szerveződési és politizálódási folyamat indult meg” – magyarázta. Különösen ismertté vált a hetes zónában található Colonia Bethania lakosainak tiltakozása, akik hetekig blokkolták a központi észak-déli összekötő utat. A környék egyik lakója a hallgatóság soraiból kifejtette, hogy a mozgósítás „nem volt sem véletlen, sem spontán”, hanem a városrész „forradalmi hagyományaiból” fakadt. Védekezett a politikusok azon állításával szemben, hogy bűnözők szervezték a blokádokat. Természetesen voltak „bűnbandák egyes tagjai”, de összességében a bűnözés a környéken „jelentősen csökkent”.
A hallgatóság egyik tagja megemlítette a rendezvény egyes részeinek nagyon is akadémikus jellegét. Kezdetben negatív benyomása volt, mert az volt az érzése, hogy „akadémikusok” elemzik a tüntetéseket anélkül, hogy a tényleges szereplőket helyeznék a középpontba. Az aktivisták azonban szóhoz jutottak, és a témák a „mindennapi problémákra” összpontosítottak. A társszervező Sergio Palencia szintén elégedettségét fejezte ki a rendezvénnyel kapcsolatban. A „2023-as eseményekre való reflexió sikeres volt, és fontos, hogy a mozgalmaknak ne kelljen újra és újra a nulláról kezdeniük”.
Írta: Thorben Austen
Forrás: JungeWelt
