A vasárnapi belső pártválasztások után Hondurasban még mindig nem tisztázott a végeredmény. A választási hatóság (Consejo Nacional Electoral, CNE) hétfőn reggel tette közzé az addig összeszámolt eredményeket. Az ország három nagy pártjának pártaktivistáit hívták szavazásra.
Az eredmények szerint az ügyvéd és jelenlegi védelmi miniszter, Rixi Moncada a szavazatok 93,1 százalékát kapta a kormánypárti Libertad y Refundación (Szabadság és Újjáalapítás). Salvador Nasralla volt sportműsorvezető és 2017-es elnökjelölt 54,4 százalékkal a Liberális Párt (PLH) színeiben szerezte meg a többséget. Ő csak tavaly lépett be a pártba. A Nemzeti Párton (PNH) belül NasryAsfura volt polgármester és 2021-es elnökjelölt 76,5 százalékkal nyert.
A CNE honlapja hétfőn csak rövid ideig volt online, azóta nem elérhető.
A fővárosból, Tegucigalpából és az északi nagyvárosból, San Pedro Sulából számos videó keringett a közösségi oldalakon, amelyeken látható, hogy a szavazóhelyiségek egyes esetekben az esti órákig zárva maradtak, mert nem szállították ki az okmányokkal és biometrikus leolvasókkal ellátott szavazóurnákat. Mindkét város utcáin a CNE szavazóurnáival megrakott, őrizetlen kisbuszok közlekedtek vagy parkoltak.
Az alkotmány 272. cikke szerint a fegyveres erők felelősek a választási anyagok őrzéséért, szállításáért és felügyeletéért a választások során.
A választási hatóság először este 9 óráig meghosszabbította a szavazóhelyiségek nyitva tartását, majd később elrendelte, hogy addig maradjanak nyitva, amíg minden várakozó nem szavazott. Néhány szavazóhelyiségben ezért a szavazás a kora reggeli órákig elhúzódott.
A CNE által szervezett sajtótájékoztatón az elnökök kifejtették, hogy kezdetben két szerződéses nyomda késve szállította le a választási dokumentumokat a választási hatóságnak, és két szállítási vállalatot bíztak meg a terjesztéssel.
Közben ismertté váltak Ana Paola Hall, a CNE elnöke és a fegyveres erők vádjai, amelyek mind a másik intézményt okolják a szabálytalanságokért. Hall a választás éjszakáján egy interjúban azt mondta, hogy „a Nemzeti Választási Tanácsnak sikerült egy óra alatt polgári személyzettel elvégeznie azt, amit a fegyveres erők nyolc óra alatt nem tudtak”.
A nyomozó hatóságok most vizsgálatot indítottak mind a CNE, mind a fegyveres erők ellen, hogy tisztázzák, mi történt.
A mostani választás újdonsága, hogy biometrikus eszközökkel látták el a választókat, amelyek ujjlenyomatot vesznek tőlük, és biztosítják a digitális továbbítást a választási hatóság számítógépes központjába. Ezenkívül minden választásra jogosult új személyi igazolványt kapott, amelyet úgy terveztek, hogy hamisíthatatlan legyen.
Honduras 52,8 millió dollárnak megfelelő összeget különített el a belső választásokra, ami Közép-Amerika egyik legdrágább választási folyamatává teszi azt.
Joaquin Mejía jogi szakértő elmondta: „Ez a fáradságos választási folyamat rengeteg pénzbe kerül az elszegényedett hondurasi lakosságnak, pedig ezek csak belső pártválasztások. A pártoknak maguknak kellene megszervezniük ezeket a választásokat. A választási törvényt meg kell reformálni, amit a politikai elit vagy a pártok vezetői sajnos nem akarnak végrehajtani. Általánosságban a választásokat át kell adni a polgároknak, és véget kell vetni a tisztségek párthovatartozás szerinti egyenlő elosztásának”. A választási eredményekhez való hozzáférés átláthatóságának hiánya és a választási anyagok szétosztásának óriási szabálytalanságai megnyitották az utat a spekulációknak. A belső választások aggasztóak a 2025 novemberében tartandó elnökválasztás szempontjából.
Írta: Thomas Raabe
Forrás: Amerika21









