Trinidad és Tobago 2024. december 30-án országos szükségállapotot hirdetett az emberölések számában bekövetkezett új rekord miatt. A karibi állam kormánya ezzel reagált a halálos bandák által elkövetett erőszakhullámra. Christine Kangaloo elnök Keith Rowley miniszterelnök javaslatára léptette életbe az intézkedést.
Csak decemberben 62 embert gyilkoltak meg Trinidad és Tobagóban. A szigetországban 2024-ben 624 gyilkosságot regisztráltak, ami felülmúlja a korábbi csúcsot, a 2022-es 599 gyilkosságot.
„A szükségállapot kihirdetését indokoló körülmények a Trinidad és Tobagói Rendőrségnek a Nemzetbiztonsági Tanácshoz intézett figyelmeztetésén alapulnak, amely a közbiztonságot veszélyeztető intenzív bűnözésről szól” – olvasható a miniszterelnöki hivatal sajtóközleményében.
Trinidad és Tobago szigetország a Karib-tenger déli részén, Venezuela partjainál. Két nagy szigetből áll, amelyek egymástól 35 km-re vannak és amelyekről a nevét is kapta, valamint számos kis szigetből.
Az egykori gyarmati terület lakói elsősorban indiai és afrikai származásúak. Függetlenségét Nagy-Britanniától 1962-ben nyerte el, azóta a Nemzetközösség tagja.
Trinidad területe 4828 km², míg Tobagóé 300 km², a két szigetet 1.400.000-en lakják.
A rendkívüli állapot lehetővé teszi a rendőrség számára, hogy házkutatásokat tartson házkutatási parancs nélkül, és 48 órán át őrizetben tartsa a gyanúsítottakat. Ez az időszak bírósági végzéssel hét napra meghosszabbítható. Emellett a fegyveres erők továbbra is készenlétben állnak.
Stuart Young főügyész kifejtette, hogy az intézkedés nem tartalmaz kijárási tilalmat. Az emberek szabad mozgását nem korlátozzák, mivel a kormány a lehető legkisebbre akarja csökkenteni a szükségállapotnak az ország gazdasági tevékenységére gyakorolt hatását. Az iskolák és a vállalkozások nyitva maradnak, és a nyilvános rendezvényeket a tervek szerint megtarthatják.
Young a bandák „egyre szemtelenebb bűnözői tevékenységéről” beszélt. „A bűnbandák kifinomult támadófegyvereket és más illegális lőfegyvereket használnak a bosszúból elkövetett cselekményekhez” – mondta Young. Fitzgerald Hinds nemzetbiztonsági miniszter „járványnak” nevezte a bandagyilkosságokat.
A legutóbbi áldozat 2024-ben Randall Hector különleges ügyész volt. Amikor szilveszter éjjel feleségével és két gyermekével egy templomi istentiszteletről távozott, két autóból tüzet nyitottak rá. Az ügyészek szerint a gyilkosság a szervezett bűnözés figyelmeztetése lehetett.
A 1,4 millió lakosra vetítve 624 gyilkosság áldozatával Trinidad és Tobago 2024-ben is a világ egyik legmagasabb gyilkossági arányú országa lesz, akárcsak az előző években. A rendőrség becslése szerint az emberölések 42,6 százalékát bandatagok követik el.
A lakosság nagy részének szegénységét a bandaerőszak táptalajának tekintik. A szegénynegyedekben jelen lévő bandák azonban az elmúlt években megváltoztak. A kábítószer-kereskedelem mellett más bevételi forrásokat is kialakítottak, mint például az illegális szerencsejáték, a feketepiac és az illegális bányászat. A szegénynegyedekben a bandafőnökök már nem kizárólag bűnözőként tevékenykednek, hanem olyan közösségi vezetőként pozícionálják magukat, akik tárgyalnak az állami hatóságokkal.
Az InSight Crime nevű szervezet elemzése két másik tényezőt is felelőssé tesz az erőszak kialakulásáért. Trinidad és Tobagóba tömegesen csempésznek fegyvereket, elsősorban az USA-ból és egyre inkább a szomszédos Venezuelából. Emellett a bandák egyre nagyobb mértékű széttagoltsága a frakciók közötti erőszak fokozódásához vezet. A Sixx banda 2017-es leválása a Rasta Cityről továbbra is az erőszak eszkalálódásának egyik fő mozgatórugója Trinidad és Tobagóban.
A Caricom-államok többször rámutattak arra, hogy az USA részben felelős a karibi térségben tapasztalható erőszak növekedéséért, mivel a szervezett bűnözés által használt illegális lőfegyverek és lőszerek nagy része onnan származik. Mexikó ezért jelenleg polgári peres eljárást folytat az amerikai fegyvergyártók ellen.
A Trinidad és Tobagóban növekvő bandaerőszakot regionális összefüggésben is látni kell. A Karib-térség a nemzetközi kábítószer-kereskedelem fontos tranzitzónája, amelyet a drogkartellek a dél-amerikai termelőországokból az észak-amerikai és európai vevőországokba vezető úton használnak. Az erőszak ebben az összefüggésben fokozódott. Az elmúlt években a Karib-térség lett a világ azon régiója, ahol a legmagasabb az egy főre jutó gyilkosságok száma.
Írta: René Thannhäuser
Forrás: Amerika21
