Elképesztő ítéletében Pérez Zeledón kanton büntetőbírósága felmentette a Jerhy Helmut Rivera Rivera környezetvédelmi és földjogi aktivista meggyilkolásával vádolt férfit. A San José tartományban szeptember 19-én meghozott ítélet felháborodást váltott ki a megfigyelők körében. Egy héttel később a bíróság most közzétette az ítélet indoklását.
A vádlott, Juan Eduardo Varela Rojas 2020-ban lőtte le az őslakos vezetőt egy földjogi aktivisták ellen indított összehangolt támadás során.
Rivera a Brörán törzs tagjaként évek óta kampányolt a Costa Rica déli részén található Térraba őslakosok területén a szarvasmarhatenyésztők illegális földfoglalása ellen, akik ma már a terület mintegy 80 százalékát ellenőrzik. Miután 2013-ban, amikor az illegális erdőirtás ellen kampányolt, egy merényletkísérlet során súlyosan megsérült, az Emberi Jogok Amerika-közi Bizottsága (IACHR) 2015-ben megelőző intézkedéseket rendelt el Rivera és más őslakos vezetők védelmére. Emellett felszólította a Costa Rica-i államot, hogy garantálja biztonságukat.
Az illegálisan elfoglalt őslakos földek feletti ellenőrzés visszaszerzésére tett kísérletük során a Térraba földjogi mozgalom tagjait 2020. február 24-én fegyveres csőcselék támadta meg. Riverát az időközben felmentett Varela Rojas többször hátba lőtte. Kevesebb mint egy évvel korábban, 2019 márciusában meggyilkolták Sergio Rojas Ortíz, egy másik őslakos földjogi aktivistát, akire szintén vonatkoztak az IACHR védelmi követelményei.
Míg az ügyészség Rojas Ortíz ügyében eredménytelenül zárta le a nyomozást, Varela Rojast 2023 februárjában eredetileg 22 év 15 napos börtönbüntetésre ítélték gyilkosság, illegális fegyvertartás és az egyik tanúval szembeni halálos fenyegetés miatt. A cartagói fellebbviteli bíróság azonban 2023 júliusában hatályon kívül helyezte ezt az ítéletet.
A Pérez Zeledón büntetőbíróság bírái most felmentették a vádlottat a gyilkosság vádja alól. Ezt a lépést azzal indokolták, hogy kétségek merültek fel azzal kapcsolatban, hogyan ölték meg Riverát. Varela Rojast csak illegális fegyvertartásért ítélték két év börtönbüntetésre, amelyet házi őrizetben tölthet.
A megfigyelők és a civil szervezetek elborzadtak az ítéleten. Az ügyészség nem sokkal korábban még 35 év börtönbüntetést követelt gyilkosságért, ami a Varela Rojasra kiszabható maximális büntetés. Korábban nyilvánosan elismerte, hogy lelőtte Riverát, és a földfoglalók támogatói megtapsolták. Az ügyészség vizsgálatai és a tanúvallomások fényében, amelyek bizonyítják, hogy Riverát először eszméletlenre verték, majd több férfi lefogta, és Varela Rojas többször hátba, fejbe és vállba lőtte, a bírák döntése országszerte értetlenséget váltott ki.
A Frente Nacional de Pueblos Indigenas (FRENAPI) nyilatkozatában az ítéletet „a hatalommal való visszaélés és az igazságszolgáltatás szisztematikus erőszakosságának bizonyítékaként” jellemezte.
A civil társadalom megfigyelői három szempontból is bűnrészességgel vádolják a Costa Rica-i államot: először is, nem vetett véget az őslakosok földjeinek illegális elfoglalásának, aztán nem védte meg a földjogi aktivistákat a halálos támadásoktól, végül pedig büntetlenséget biztosított gyilkosaiknak.
Különösen Richard Mena Vargas bíró személyes beismerése, miszerint nem támogatja az őslakosok földjeik visszaszerzésére irányuló akcióit, a Federación Ecolologista (FECON), az ökológiai és társadalmi szervezetek országos szövetsége úgy értékeli, hogy nyíltan felsorakozott az illegális földfoglalók mellé.
A Coordinadora Lucha Sur Sur (CLSS) szervezet által szeptemberben közzétett két közleményben különböző őslakos és földjogi szervezetek kijelentették, hogy „csak a gazdaságilag és politikailag erős csoportok beavatkozása” magyarázhatja a felmentő ítéletet ebben az ügyben. „A Costa Rica-i állam rendszerszintű rasszizmusáról” beszélnek.
Az ENSZ is aggodalmát fejezte ki az ítélet miatt, és követeléseket fogalmazott meg a Costa Rica-i állammal szemben. A Costa Rica-i igazságszolgáltatás még több mint négy év elteltével sem vonta felelősségre azokat, akik lelőtték Riverát és a mögötte állókat. Ez a büntetlenség kontextusát teremtette meg.
Az ítélet jelzésértékű hatása pusztítónak tekinthető. Az ítélethirdetés napján Pablo Sibar őslakos földjogi aktivista, aki a meggyilkoltakhoz hasonlóan az IACHR védelmi követelményei alá tartozik, és akit már régóta halálos fenyegetések érnek, így nyilatkozott: „A nagybirtokosok most már rájöttek, hogy folytathatják az erőszakot a területeinken”.
Az ügyészség és a felperes ügyvédei jelenleg a fellebbezést fontolgatják.
Írta: Paul Scheytt
Forrás: Amerika21
