A tanárok további tüntetéseket jelentenek be. Az új tanterv „ideológiai”, a munkaterhelés pedig tarthatatlan. Az oktatási miniszter párbeszédre szólít fel
Hetedik hete tart a tanárok tiltakozása az oktatási minisztérium új tanterve ellen. A minisztérium és a bolíviai városi oktatási dolgozók szakszervezete (CTEUB) közötti tárgyalások ismét megszakadtak.
Különösen La Pazban és más városokban a munkabeszüntetések és többnapos tüntetések mellett többször éhségsztrájkokat is tartottak. A tanárok országos felvonulását április 28-ra tervezik.
A konfliktus központi kérdései a MAS-kormány (Movimiento al Socialismo) új tantervének tartalma és végrehajtása, valamint az állami iskolák tanárainak anyagi helyzete.
A tervek szerint többek között angol, őshonos nyelvek, robotika és sakkórákat vezetnének be anélkül, hogy új és szakosodott tanárokat vennének fel. Az oktatási költségvetést sem kívánják növelni. Már most 674.380 kifizetetlen órából álló „történelmi hiány” halmozódott fel az évek során az állami iskolák tanárai körében.
Bár Edgar Pary oktatási miniszter megígérte, hogy 2500 új állás mellett 16.000 órával növeli az állami tanóraterhelést, különösen a CTEUB tartja kevésnek a vidéki és városi tanárok közötti, egyenként 8000 órás elosztást. A CTEUB megerősítve látja magát Pary miniszter kijelentéseiben, miszerint a tervezett óraszámokat egyelőre bizonyos régiókban kell alkalmazni a sürgősen szükséges tantárgyakra, például a kémiára és a fizikára, és májusban újra ki kell értékelni a megvalósíthatóságukat.
A városi tanárok több kormányzati kiadást követelnek az oktatási ágazatra, és bírálják az ország közelmúltbeli történelméről szóló tanterv egyes részeit. Szerintük „indoktrinálnak”, és megpróbálják a MAS-kormány politikai elképzeléseit közvetíteni, például a 2019-es kormányválság esetében. Emellett az új tanterv a „nemi ideológiát” népszerűsíti olyan területeken, mint például a szexuális nevelés.
Bolíviában a közoktatás az óvodától a középiskoláig ingyenes, és közvetlenül az állami költségvetésből fizetik. Így több mint 140.000 tanár függ az állami pénzektől. A Világbank szerint Costa Rica, Brazília, Argentína, Mexikó és Kolumbia fektet a legtöbbet az oktatásba, míg Bolívia folyamatosan csökkenti az erre a területre fordított kiadásait. Az oktatási kiadások 2006-ban az összes kormányzati kiadás 21 százalékát tették ki, de 2021-re 16,87 százalékra csökkentek.
Sok állami iskolai tanár úgy látja, hogy az oktatás minősége elmarad a szomszédos országokétól, és magasabb fizetést követel. Gyakran a diákok szüleinek kell fizetniük a plusz tanítási órákért, hogy elkerüljék az órák elmaradását.
Ezzel összefüggésben Pary oktatási miniszter 2024 áprilisában oktatási kongresszust javasol, amelyen a kormányzati kiadások lesznek a fő téma. Az új tanterv bevezetését nem „”kötelezőnek”, hanem inkább „lépésről lépésre történő eljárásnak” nevezi, amelyet az adott oktatási kontextusnak megfelelően vezetnek majd be.
A miniszter a tantervvel kapcsolatos kritikákat a kormány ellenfeleinek szándékos „félretájékoztatásához” köti. A MAS-kormánnyal szimpatizáló vidéki tanárokkal kötött kezdeti megállapodás ellenére Pary ismét párbeszédre szólítja fel a városi tanárokat, sokukat a vita „átpolitizálásával” vádolva.
„Ha a kormány meg akarja oldani a konfliktust, akkor „új ajánlatokat” kell tennie, például fel kell függesztenie az új tantervet, amíg nem rendelkezik a költségvetéssel és a munkaidő megfelelő elosztásával” – jegyezte meg José Luis Álvarez, a La Paz-i tanárok szakszervezetének elnöke.
Eközben a városi iskolák tanárai kitartanak követeléseik mellett, és újabb tiltakozó felvonulásokat hirdettek a hétvégére La Pazban és La Paz felé, ahol az ország végrehajtó és törvényhozó hatalma található.
Írta: Georg Weigand
Forrás: Amerika21
