Százezrek menekülnek az erőszak és a kilátástalanság elől északra, az USA felé. Néhányan eljutnak, sokan nem.
La Bestia sziszeg és visít. „A fenevad”, ahogy a rozsdás tehervonatot nevezik, a mexikói kisvároson, Ixtepec-en gördül keresztül. Még egy 2017-es januári éjszakán is migránsok másztak fel itt a vagonok tetejére, hogy észak felé induljanak. A tehervonatokon való utazás veszélyes, sokan veszítik el karjukat és lábukat balesetekben vagy a szerelvények alá esnek. Ez egy halálos kirándulás. A mexikói Oaxaca államban, a guatemalai határtól mintegy 450 kilométerre található „Hermanos en el Camino” menekültek számára fenntartott szálló mindössze néhány száz méterre van a sínektől.
Az erősen őrzött kapu zárva van, és szögesdrót tekeredik a falak köré. Többszöri csengetés után kinyílik egy kis ablak, és szigorú tekintetek lesnek be a résen. „Ki maga?” – kérdezi a kapuőr. Újabb fürkésző pillantás után a kapu kinyílik. Egy nagy rendőrségi kisteherautó parkol közvetlenül a kapu mögött. A területet azért kell ilyen hermetikusan lezárni, mert bandák vadásznak a migránsokra. A kapu előtt sorban állnak az emberek, akik arra várnak, hogy regisztrálják őket. Kimerültnek és fáradtnak tűnnek, némelyiküknek feltűnő arctetoválása van. Köztük van egy fiatal férfi, gyermekarcú, metszőfogait kis fémlemezek tartják a helyén. El Salvadorból érkezett, és várakozás közben imádkozik. A félénk, rossz fogú fiút Edwinnek hívják, és hosszú távokat gyalogolt a menekülés során. Nagyon szegény családból származik; a nagymamája nevelte fel egy távoli faluban. A falakon tucatnyi fénykép lóg az eltűnt emberekről. A poros focipályáról hangos kiabálás hallatszik, amikor a hondurasiak az ott dolgozó önkéntesek ellen játszanak egy mérkőzést.
Évente több százezer ember jut el Mexikón keresztül az amerikai határra. Menekülésüknek számos oka van.
Az El Salvadorból származó 22 éves Rodrigo favágás közben elmondja, hogy tizenegy évesen csatlakozott az „MS-13” nevű bandához. Idősebb testvérei és unokatestvérei már előtte is tagok voltak. Közép-Amerika két legnagyobb bandája a Mara Salvatrucha („MS-13”) és a 18. utcai banda („Mara 18”), ellenségek, és véres harcokat folytatnak. Beavatási szertartásként Rodrigónak le kellett lőnie az ellenséges „Mara 18” egyik tagját, egy vele egykorú gyereket. Hét hónapos kislányának fényképét mutatja a mobiltelefonján. Sötét gyöngyszemek kukucskálnak ki egy rózsaszín szalag alól a kislány arcából. Saját édesanyjával már nincs kapcsolata, azt sem tudja, él-e még. Soha nem találkozott az apjával. Az az álma, hogy családjával együtt „új életet” építsen Los Angelesben. Tisztában van vele, hogy a következő években aligha láthatja őket újra, lánya nélküle fog felnőni. Ismét lehunyja a szemét, és folytatja a rönkhasítást a fejszével.
Sokan menekülnek a bandabűnözés elől. A volt bandatagok gyakran első pillantásra felismerik egykori banda hovatartozásukat, mivel feltűnő tetoválásokat viselnek a megfelelő szimbolikával. A szemük alá tetovált könnyek az ellenfél banda tagjai ellen már elkövetett gyilkosságokat szimbolizálják. Rodrigónak négy könnytetoválása van.
A szálló különleges védelmet nyújt a transz identitású embereknek, akiket hátrányos megkülönböztetés és üldöztetés ér. Estefanía a konyhában főz, mosolyog, viccelődik és táncol. Hazájából, Hondurasból kellett elmenekülnie, mert transz identitása miatt fenyegették a családját. Gyermekkora óta tudja, hogy nőként szeretné élni, ha elfogadnák. Amikor idősebb volt, egy férfi a szomszédságából többször megerőszakolta. Amikor ez a férfi fenyegetni kezdte fiatalabb testvéreit, Estefanía úgy döntött, hogy elmenekül. Útban Mexikó felé a narkósok megpróbálták prostitúcióra kényszeríteni. Estefanía más nőkkel és gyerekekkel osztozik egy kollégiumon. Reménnyel telve fantáziál egy boldog, csillogó életről az Egyesült Államokban.
Edwin, Estefanía és Rodrigo 2017 elején – Donald Trump 45. amerikai elnöki beiktatása előtt – a „Hermanos en el Camino” szállón tartózkodtak Mexikó déli részén. Hol vannak ma, mintegy hét évvel később?
A mexikói migrációs hatóság szerint 2017-ben 93.846 „illegális migrációs helyzetben lévő mexikói külföldit” dokumentáltak. A 2023-as évben pedig 782.176 ember volt. Az USA bevándorlásellenes politikája Trump hivatalba lépése óta fokozódott. Az októberig hivatalban lévő Andrés Manuel López Obrador elnök azon törekvése, hogy Mexikót „biztonságos harmadik országgá” tegye, oda vezetett, hogy „a mexikói különleges erők, köztük az újonnan létrehozott Nemzeti Gárda, az amerikai határőrség meghosszabbításává váltak” – mondta Pável Blanco Cabrera, a Mexikói Kommunista Párt (PCM) Központi Bizottságának első titkára. Ez Joseph Biden kormánya alatt is folytatódott.
Ez azt jelenti, hogy a migránsok most kettős megpróbáltatásnak vannak kitéve, nemcsak akkor, amikor megpróbálják átlépni a veszélyes határt az USA-val, hanem akkor is, amikor belépnek Mexikóba. „A Nemzeti Migrációs Intézet és a Nemzeti Gárda visszaélései, valamint az olyan tragédiák, mint a Chihuahua államban lévő Ciudad Juárez-i migrációs központban (az Instituto Nacional de Migración intézménye) történt tűzeset, jól ismertek” – mondta Blanco Cabrera. A migrációs válság alapja a munkát kereső emberek növekvő „áramlása”, mert nincs munka a hazájukban, de az USA kettős mércés politikája is, amelynek olcsó munkaerőre van szüksége számos szakmában. „Ma az „amerikai álom” valóságos rémálom a migránsok és családjaik számára”.
Estefanía viszonylag szerencsés volt. Egy transz embereket támogató szervezet segítségével 2017-ben menedékjogot tudott kérni. Most San Franciscóban él, van egy kiskutyája, és szexmunkásként keresi a kenyerét. Most csináltatott szőke hajhosszabbítást, amit lelkesen mutogat.
Edwin Mexikóvárosban szeretett bele először, és nagyon fiatal párjának két gyermeke van. Amikor a kapcsolat felbomlott, észak felé vette az irányt. „Átkeltem a Río Bravon és a sivatagon – és most itt vagyok” – mondja Edwin. Egy New Jersey-i szupermarketben dolgozik, és nincs hivatalos tartózkodási engedélye: „Reggel nyolckor kezdek, és este hatkor megyek el. Nagyon fárasztó, mert minden be- és kimenő árut ellenőriznem kell. Nagyon szép itt New Yorkban, de nem azért vagyok itt, mert szeretem, hanem mert anyagilag így jobb nekem”. Rendszeresen küld pénzt volt élettársának, aki egyedül van a gyerekekkel Mexikóban, és a családjának El Salvadorba.
Rodrigót sehol sem találják; valószínűleg ő is egyike a Mexikóban eltűnt több tízezer embernek. Talán elnyelte a fenevad.
Írta: Annuschka Eckhardt
Forrás: JungeWelt
