A Bayer agrokémiai vállalat mexikói leányvállalatai, a Semillas y Agroproductos Monsanto és a Monsanto Comercial visszavonták a 2020-as elnöki rendelet ellen benyújtott keresetüket. Ennek célja a glifozát és a genetikailag módosított kukorica emberi fogyasztásának betiltása. Erről a Mexico News Daily hírportál számolt be.
A mexikói kormány Humán, Tudományos és Technológiai Tanácsa (Conahcyt) sajtóközleményében „az élet, az egészség és az élelmiszer-szuverenitás győzelmének” nevezte a döntést.
A Monsanto, amely 2018 óta a Bayer része, gyártja a Roundup nevű totális gyomirtó szert, amely egyike a számos glifozátalapú terméknek, amelyet a genetikailag módosított szervezetek (GMO), például a kukorica, a gyapot és a Roundup Ready szója termesztéséhez használnak. A genetikai módosítás a növényeket ellenállóvá teszi a glifozáttal szemben, ami lehetővé teszi a gazdálkodók számára, hogy nagy mennyiségű gyomirtószert alkalmazzanak a GMO-növényekre.
A jogi vita Andrés Manuel López Obrador elnök 2020-as rendelete nyomán indult, amely a széles körben használt gyomirtó szer betiltását célozta. Az Egészségügyi Világszervezet „valószínűleg rákkeltőnek” minősíti.
A vegyipari vállalat több mint 30 bírósági védelmi határozat iránti kérelmet nyújtott be, hogy a rendeletet alkotmányellenesnek nyilvánítsák. A Bayer 2022 júliusában bírósági végzést kapott a rendelet alkalmazása ellen.
Az ügyek többsége az érintett vállalatok javára hozott döntéssel zárult. A Conahcyt tudományos és jogi érvekkel szolgált.
A Francisco Rebolledo Peña által 2022 júliusában hozott ítéletet, amely a Monsanto javára szólt, a Környezetvédelmi és Természeti Erőforrások Minisztériuma, az Egészségügyi Kockázatok Elleni Szövetségi Bizottság és a Conahcyt megfellebbezte.
Az emberi jogi és környezetbiztonsági aggályokra hivatkozva a közigazgatási tárgyalásért felelős kerületi fellebbviteli bíróság végül elutasította a Monsanto érveit.
A Monsanto számára nem ez a jogi kudarc az első: az Egyesült Államokban már több milliárdos kártérítési és kártérítési összegeket fizetett a glifozát rákkeltő kockázatai miatt.
A mexikói perek során feltárt belső dokumentumok azt mutatják, hogy a Monsanto tisztában volt a glifozát rákkeltő kockázataival, és félrevezető tudományos gyakorlatot folytatott, valamint lejáratta a kutatókat.
2023-ban a mexikói kormány a 2020-as rendeletet egy újjal váltotta fel, amely megerősítette az eredeti tilalmat, és további korlátozásokat vezetett be a génmódosított kukoricára vonatkozóan.
Ez kivívta az Egyesült Államok haragját is, amely ellenzi azt a tervet, hogy 2024-ig betiltsák a tésztákhoz és tortillákhoz használt génmódosított kukorica behozatalát, és fokozatosan kivonják az emberi fogyasztásra, majd állati takarmányként való felhasználásra szánt kukoricát. Az amerikai kormány 2023-ban bejelentette, hogy az ügy rendezésére vitarendező testület felállítását kérte.
A Monsanto szintén a 2023-as rendelet felfüggesztését kérte, és néhány hónappal ezelőtt Mexikó kormánya némileg engedni látszott, amikor a glifozát betiltását elhalasztották, a rendelkezésre álló alternatívák hiányára hivatkozva.
A Monsanto legújabb keresetének elutasításakor Elizabeth Trejo Galán bírónő most azt hangsúlyozta, hogy a közérdek elsőbbséget élvez a magánérdekkel szemben.
A Conahcyt Tudományos Tanács sajtóközleményében hangsúlyozta, hogy a hatóság továbbra is támogatja az alternatív mezőgazdasági gyakorlatokat és a bioinputokat, és utalt azok különböző régiókban tapasztalható hatékonyságára. A Monsanto felett aratott jogi győzelem hangsúlyozta Mexikó elkötelezettségét a közegészségügy és a környezet védelme iránt. A tanács közölte, hogy továbbra is azon fog dolgozni, hogy a genetikailag módosított kukoricát és glifozátot eltávolítsák a mexikói élelmiszer-ellátásból.
Írta: Ulrike Bickel
Forrás: Amerika21
