Kuba fejlődését is befolyásolta az amerikai blokád 2023-ban. Az amerikai szankciók újbóli szigorítása ellenére azonban az ország valamelyest ki tudott lábalni a világjárvány és a globális válságok következményeiből. A bruttó hazai termék, amely a 2020-as, alig 11 százalékos visszaesést követően 2021-ben 1,3 százalékkal, 2022-ben pedig további 1,8 százalékkal nőtt, a londoni székhelyű Economist Intelligence Unit (EIU) becslése szerint idén várhatóan 2,5 százalékkal nő, 2024-ben pedig évi négy százalék körülire emelkedik.
A bruttó állóeszköz-felhalmozás és a magánfogyasztás idén is kilábalt a mínuszból. Ezzel Kuba jelenleg – bár jóval alacsonyabb szinten – jobb helyzetben van, mint például Németország, amelyre vonatkozóan a Hans Böckler Alapítvány makrogazdasági és konjunktúrakutató intézete (IMK) mind az idei, mind a jövő évben 0,3 százalékos gazdasági teljesítménycsökkenést vár. A lakosság többsége számára azonban a többi ország rossz kilátásai nem jelentenek vigaszt. Ugyanis a kubai áru- és áramellátás, az élelmiszer-, üzemanyag- és gyógyszerellátás szűk keresztmetszetei egyelőre fennmaradnak.
Gondnokságra szorult
gazdaság
„A gazdaság még mindig nehéz helyzetben van” – ismerte el Alejandro Gil gazdasági miniszter a Kommunista Párt Központi Bizottságának (PCC) december közepén tartott plenáris ülésén. A kormány és a polgárok joggal elégedetlenek a fejleményekkel – magyarázta az ülésen Miguel Díaz-Canel elnök, akit az előző hónapban újraválasztott parlament áprilisban erősített meg hivatalában. Egy évvel ezelőtt a közgazdászok 2023-ra még háromszázalékos növekedést prognosztizáltak. Gil most megerősítette, hogy a várt számokat nem fogják elérni. A fő tényezők között, amelyek negatívan hatottak, a blokád szigorodása, a többdimenziós gazdasági válság, a nemzetközi árak emelkedése, a deviza elégtelen termelése és a kubai gazdaság makrogazdasági egyensúlytalansága volt – mondta. Az egész év során a nemzeti termelés mind a belföldi fogyasztásra, mind az exportra hatással volt az üzemanyaghiány és a termelőeszközök hiánya miatt – mondta. Gil a vidéki munkaerőhiányt, az alacsony mezőgazdasági hozamokat, a költségvetési hiányt, az állami szektor kínálatának csökkenését és a spekulációt, valamint az ezek megfékezését célzó intézkedések eredménytelenségét is említette.
Miután ősszel a „Libretta” fejadagfüzet révén korlátozásokat vezettek be az államilag támogatott élelmiszeradagokra, a családoknak szánt egységes élelmiszerkosár, amely „1,6 milliárd dollárba kerül nekünk”, az ország egyik alapvető prioritása lesz a következő évben, biztosította Gil. További prioritások közé tartozik az energiatermelés és az üzemanyag elérhetőségének javítása. Az országnak 2023-ban már sikerült 32 százalékkal csökkenteni az áramkimaradásokat 2022-hez képest. Az áremelkedések is enyhültek. A veszteséges állami vállalatok száma is csökkent, mondta Gil. A csaknem 1.950 állami tulajdonú vállalat közül azonban néhány még mindig nyilvánvalóan gyakran nem hatékonyan és veszteségesen működik.
Manuel Marrero Cruz miniszterelnök kiegészítette Gil kijelentéseit azzal, hogy az amerikai blokád és a nemzetközi válság miatt 2024-ben is számolni kell a „háborús gazdasági forgatókönyv” fennmaradásával. Hozzátette: „Meg kell értenünk, hogy 2024-ben csak olyan erőforrásokra számíthatunk, amelyeket mi magunk termelünk meg”. A kormányfő kifejtette, hogy „az objektív nehézségek mellett a saját hiányosságainkat is le kell küzdenünk”. Egyebek mellett rámutatott, hogy a devizabevételek csökkenését jelenleg nem ellensúlyozza a kiadások megfelelő csökkentése, és bírálta, hogy nem sikerült hatékonyan integrálni a nem állami tevékenységeket a gazdaságba. Marrero Cruz szerint a következő év kiemelt intézkedései a devizabevételek növelésére, valamint a nemzeti termelés és a külföldi beruházások fellendítésére irányulnak – különös tekintettel az élelmiszertermelésre – a stabil áruellátás érdekében.
Segítők a világ
minden táján
A gazdaság enyhe fellendülését különösen a világjárványt követően megnövekedett turistaszám segítette. Az Országos Statisztikai és Információs Hivatal (ONEI) adatai szerint 2023 januárja és szeptembere között 1,81 millió látogató érkezett az országba, 68,8 százalékkal több, mint az előző év azonos időszakában. Ez a szám azonban 2019-ben csaknem kétszerese volt. A legnagyobb csoportok Kanadából és az Egyesült Államokból érkeztek (kubaiak családi látogatáson), őket követik az Orosz Föderációból érkező vendégek. Miután az Oroszországgal szemben bevezetett szankciók miatt több tízezer orosz állampolgár volt kénytelen lemondani a 2022-re már lefoglalt kubai utazásait, idén szeptemberre 120 ezer orosz nyaraló látogathatott el ismét a szigetre, ami 77 százalékos növekedést jelent.
A turisztikai infrastruktúra és a Brazíliával, Oroszországgal, Kínával és Vietnámmal fenntartott gazdasági kapcsolatok bővítése mellett Kuba más országokkal is erősítette kapcsolatait. Júniusban Díaz-Canel európai útja során új kereskedelmi megállapodásokról állapodott meg Szerbiával és Olaszországgal. Ezt követően Párizsban részt vett az új globális pénzügyi paktumról szóló konzultációkon a „77 plusz csoport” nevében, amelynek Kubát januárban az elnöki tisztségre jelölték. Ebben a szerepkörben Díaz-Canel képviselte a globális dél országait a BRICS-országok háromnapos csúcstalálkozóján is Johannesburgban augusztusban. Korábban kétoldalú együttműködési megállapodásokat írt alá Angolában, Namíbiában és Mozambikban. A szocialista szigetország azonban nemcsak kereskedelmi partnereket keresett a világban, hanem internacionalista segítséget is nyújtott más országoknak – az amerikai blokád okozta saját problémái ellenére. A februári törökországi és szíriai földrengések után például a „Henry Reeve” kubai orvosi brigád segélymunkásai utaztak az érintett területekre.
Miközben az Egyesült Államok blokádjáról novemberben tartott éves ENSZ-vitán szinte minden felszólaló hangsúlyozta Kuba pozitív szerepét a világban, Washington továbbra is figyelmen kívül hagyja a nemzetközi közösség szinte egyhangú követelését a szankciók megszüntetésére. Ezzel az Egyesült Államok megsérti a nemzetközi jogot – állapította meg az EU Parlament brüsszeli székhelyén 2023. november 16-17-én ülésező nemzetközi bíróság. A blokádjának világméretű elítélése ellenére azonban Washington a kubai kormány erőszakos megdöntésére irányuló deklarált célját is igyekszik elérni. Az amerikai rendőrség által nem akadályozott merénylő Molotov-koktélokkal támadta meg szeptember végén az amerikai fővárosban lévő kubai nagykövetséget, alig néhány órával azután, hogy Díaz-Canel elnök a „G77 plusz” képviselőjeként felszólalt az ENSZ Közgyűlésén. Decemberben a kubai belügyminisztérium egységei letartóztattak több gyanúsítottat, akik az évfordulón a floridai terrorista csoportokkal kapcsolatban támadásokat és más „destabilizáló akciókat” terveztek Kubában. A „Kuba elleni terrorcselekmények USA-beli támogatóinak védelme és tolerálása egyenértékű a bűnrészességgel” – vádolta Rodríguez külügyminiszter december 15-én az amerikai kormányt.
Írta: Volker Hermsdorf
Forrás: JungeWelt
