Vasárnap szavaznak az új alkotmányról. A tervezetet ős-konzervatívnak és neoliberálisnak tartják. A támogatók a nagyobb biztonságot és a Boric-kormány megbüntetését hangsúlyozzák.
Vasárnap a chilei választók másfél éven belül másodszor döntenek az új alkotmányról. Az alkotmánytervezetet egy parlamenti bizottság írta, majd egy választott alkotmánytanács módosította. A 2023 májusában megválasztott tanácsban jobboldali és szélsőjobboldali pártok domináltak. A politikai balközép pártok az 50 helyből csak 17-et szereztek meg, és még a blokkolni tudó kisebbségtől is elmaradtak.
Az első tervezetet feminista, ökológiai, jóléti államinak tekintették, és messzemenő új demokratikus jogokkal egészítették ki. A tervezet a 2019-es társadalmi lázadás eredményének számított, amelyben emberek milliói vonultak az utcára a Pinochet-diktatúrából kialakult neoliberális gazdasági rendszer hatásai ellen. A 2022 szeptemberében azonban egyértelmű többség, 62 százalék szavazott a tervezet ellen.
„A szöveg 50 évvel vet vissza minket a szociális jogok és különösen a nők jogai tekintetében” – mondta Juan Pablo Rojas az új tervezetről. Az aktivista egy transzparenssel áll a metró bejáratánál Santiagóban, Maipú külvárosában, és szórólapokat osztogat. A szavazás előtti utolsó napokat arra akarja felhasználni, hogy minél több embert meggyőzzön arról, hogy az új alkotmány ellen szavazzon.
„Ha a ’mellette’ opció nyer, az valóban katasztrofális lenne az egész ország számára” – mondja Rojas, aki a kormánypárt, a Revolución Democrática tagja. A szavazásra bocsátott tervezetre nagy hatással van a szélsőjobboldali Partido Republicano és annak korábbi elnökjelöltje, José Antonio Kast.
A szöveg a magzat életét védelem alá helyezi, és ezért tiltja az abortuszt. Az állami hatáskörök tovább csökkennek: az állam többé nem avatkozhatna be a magániskolák oktatási terveibe, még akkor sem, ha támogatja azokat. A családot a gyermek jólétéért egyedül felelős félként ismerik el, és a nyugdíj- és egészségbiztosítási szolidaritási mechanizmusokat az alkotmány gyakorlatilag betiltja.
„A jelenlegi alkotmánytervezet erősen ideológiai töltetű” – mondja Javier Couso politológus az amerika21-nek. Biztos benne, hogy míg az első tervezet erősen baloldali volt, és kevés kompromisszumra törekedett a jobboldali szektorokkal, addig a mostaninak pont az ellenkezője.
Couso közel áll a Kereszténydemokrata Párthoz, és az első alkotmánytervezet mellett szólalt fel, míg a mostanit elutasítja. Szerinte ez megszilárdítja az ország neoliberális struktúráját, ugyanakkor egy olyan archokonzervatív ideológiát fejez ki, amely a legrosszabb esetben veszélyeztetheti a jogállamiságot. Az új alkotmány győzelme legalábbis azt jelentené, hogy kisebb progresszív reformok, például az általános és kötelező szexuális nevelés 2019-es bevezetése vagy az azonos neműek házasságáról szóló törvény 2021-től nem valószínűsíthető a következő években.
Közben a közvélemény-kutatások az ellenzők táborának győzelmét jósolják. Couso azonban kevésbé eufórikus: „Mivel a szavazás kötelező, senki sem tudja, hogyan fognak viselkedni azok, akiknek valójában nincs egyértelmű politikai véleményük”. Nem bízik semmilyen közvélemény-kutatásban.
Eközben a támogatók két érvre összpontosítják kampányukat. Az egyik választási hirdetés szerint „Boric ellene szavaz, te mellette szavazol”, és arra szólítja fel a választókat, hogy az új alkotmány mellett szavazva büntessék a jelenlegi kormányt. Tartalmilag a támogatók elsősorban az új alkotmány által teremtett nagyobb biztonságra hivatkoznak.
A Partido Republicano választási reklámjában egy olyan fejet ábrázol, amelyet leválasztottak a test többi részétől, és egy szemetesbe dobtak. „Chile egy horrorfilmet él át” – áll a videóban, „szavazzanak a nagyobb biztonságra, szavazzanak Chilére, szavazzanak az új alkotmányra”. A videót azóta eltávolították a YouTube-ról.
Az Alkotmánytanács korábbi elnöke, Beatriz Hevia a közösségi médiában azt hangsúlyozza, hogy az alkotmánytervezet által megújított új ügyészség a szervezett bűnözés ellen fog eljárni és megakadályozza az illegális migrációt. A hozzá hasonló jobboldaliak elsősorban a bevándorlókat teszik felelőssé a növekvő bűnözésért. Ez az érv statisztikailag természetesen nem bizonyítható.
A jobboldal népszavazási győzelme további következményekkel járhat. Chilében jövőre önkormányzati választásokat tartanak, majd 2025-ben országos választásokat. Argentína és az ultrajobboldal chilei népszerűségét tekintve baloldali körökben nagy az aggodalom, hogy a Partido Republicano megnyerheti az elnökválasztást.
Eközben Rojas, aki továbbra is a levegőben lobogtatja zászlaját és más elvtársakkal együtt szórólapokat osztogat, pozitívan áll a vasárnapi voksoláshoz. „Szerintem győzni fogunk” – mondja mosolyogva. Ha pedig nem, „akkor tovább kell harcolnunk, elvégre nem először veszítünk” – mondja Rojas, aki már a katonai diktatúra idején is harcolt a demokráciáért.
Írta: Malte Seiwerth
Forrás: Amerika21
